Egyházaskozár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyházaskozár
Egyházaskozár, Evangélikus templom.jpg
Evangélikus templom
Egyházaskozár címere
Egyházaskozár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Komlói
Kistérség Komlói
Jogállás község
Polgármester Weisz Kornélia[1]
Irányítószám 7347
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 791 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 32,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházaskozár (Magyarország)
Egyházaskozár
Egyházaskozár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″
Egyházaskozár (Baranya megye)
Egyházaskozár
Egyházaskozár
Pozíció Baranya megye térképén

Egyházaskozár (németül Ratskoslar) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházaskozár

A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.

A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.

Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja” címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.

Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a török idők utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.

1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).

1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint. Evangélikus németek tömegesen 1756-tól Birkenstock János parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra a német Hessen tartományból közvetve (már Tolna megyéből, a Mercy birtokról) és közvetlenül Németországból. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német. Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskozár témájú médiaállományokat.