Egyházaskozár

Evangélikus templom

Egyházaskozár címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Komlói

Jogállás

község

Polgármester

Weisz Kornélia^[1]

Irányítószám

7347

Körzethívószám

72

Népesség

Teljes népesség

799 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

32,87 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

24,31 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Egyházaskozár

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,33035°, k. h. 18,31749°

Egyházaskozár

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,33035°, k. h. 18,31749°

Egyházaskozár (németül Ratskoslar) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Baranya megyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település.

Története [szerkesztés]

Egyházaskozár

A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.

A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.

Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja" címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.

Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a hódoltság utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.

1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).

1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint. Evangélikus németek tömegesen 1756-tól Birkenstock János parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra a német Hessen tartományból közvetve (már Tolna megyéből, a Mercy birtokról) és közvetlenül Németországból. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német. Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat.

Nevezetességei [szerkesztés]

Evangélikus temploma 1786-ban épült.
Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1996-ban készült el.
Második világháborús emlékmű
Lovasudvar
Itt született Hatos Gusztáv, Baranya megye történetírója.

Források [szerkesztés]

↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)