Almáskeresztúr
| Almáskeresztúr | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Szigetvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kuba Károly Antal[1] | ||
| Irányítószám | 7932 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 83 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 6,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Almáskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Almáskeresztúr
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
Almáskeresztúr egy község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur néven.
1296-ban Miklós fia Herborth fiai Hektor és Chak lemondtak a zseliciség Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára.
1333-ban papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
Az 1300-as években Almáskeresztúr, Keresztúr a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, ugyanakkor a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának, Imrének, adott cserébe.
1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon.
1474-ben a Szentgáli család birtoka, aki itteni birtokait Enyingi Török Ambrusnak zálogosítottaa el.
1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt. Az 1542 évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta.
A szentmártoni apátság dézsmaváltságjegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.
A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték, jelenlegi nevén 1902-től ismert.
Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre.
1715-ben 4 magyar háztartását írták össze.
1726-ban a gróf Batthyány család birtoka volt, egészen 1848-ig,majd 1849 után a birtok Biederman és a Kammerer családoké lett.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
1910-ben 551 lakosából 290 magyar, 261 német volt. Ebből 511 római katolikus, 40 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Református temploma - 1870-ben épült.
- Római katolikus temploma - 1896-ban épült.
- Johe Galéria
- Klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria, amely az Elek majorban található.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Györffy György: Baranya vármegye
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Almáskersztúr a YouTubeon: [1]
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||
