Almáskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr címere
Almáskeresztúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Kistérség Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Kuba Károly Antal[1]
Irányítószám 7932
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 68 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 6,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskeresztúr (Magyarország)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″
Almáskeresztúr (Baranya megye)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Baranya megye térképén

Almáskeresztúr egy község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur alakban írva. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai, Hektor és Chak lemondtak a zseliciség Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára. 1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években Almáskeresztúr, Keresztúr a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, ugyanakkor a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának, Imrének, adott cserébe. 1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, aki itteni birtokait Enyingi Török Ambrusnak zálogosította el. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt. Az 1542 évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltságjegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.

A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték, jelenlegi nevén 1902-től ismert. Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze. 1726-ban a gróf Batthyány család birtoka volt, egészen 1848-ig, majd 1849 után a birtok Biederman és a Kammerer családoké lett.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

1910-ben 551 lakosából 290 magyar, 261 német volt. Ebből 511 római katolikus, 40 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1870-ben épült.
  • Római katolikus temploma 1896-ban épült.
  • Johe Galéria
  • Klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria, amely az Elek majorban található.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Almáskersztúr a YouTube-on: [1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat.