Bicsérd
| Bicsérd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vér József[1] | ||
| Irányítószám | 7671 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1039 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 52,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bicsérd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bicsérd
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,02265°, k. h. 18,08122° | |||
Bicsérd (horvátul Bičir, Bičer[3])község Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu a Mecsekalja egyik szép, tiszta, fejlődő települése Pécs és Szentlőrinc között a Budapest–Dombóvár–Pécs és a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonaltól és a 6-os főúttól délre. Pécstől 18 km, Szentlőrinctől 9 km távolságra.
Története [szerkesztés]
A római korban már lakott település a Mursa/Eszék/[4]-Sopianae/Pécs/-Savaria/Szombathely/ út mentén helyezkedik el.
Első írásos említése 1262-ben történt.
Nevének jelentése, eredete a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint bölcső, vagy bölcs.[5]
A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. Más forrásokban Bulchir, Bulcherd formában szerepel.
A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el.
A 15. században költözött új helyére.
Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven.
1787-től önálló plébánia, a Pécsi Székes- káptalan 1837-ben építtetett új templomot a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére az 1232-ben már meglévő plébániának.
A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 985 fő.
A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző.
A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották.
forrás:térképcentrum
Nevezetességei [szerkesztés]
- faluház
- horgásztó
- "Földanya"
- Marton Ákos Fénykapuja [2]
- római katolikus templom [3][4]
- kálvária /Soltra Elemér munkája/[5]
- művészeti alkotótábor
- burgonyafesztivál [6]
A kétnapos mezőgazdasági rendezvény színvonalas szakmai, kulturális és gasztronómiai programja Bicsérd és Zók községek önkormányzatai, a Bicsérdi ARANY-MEZŐ Rt., a Szentlőrinci Szolanum Kft., valamint a Bicsérdi Burgonyatermelő és Értékesítő Kft. együttműködésének eredménye. A fesztivál szakmai programjának két legfontosabb eleme a minden évben felállított bemutató-pavilonok, melyekben a látogatók a hazánkban termesztett burgonyafajták csaknem teljes skálájával megismerkedhetek, valamint a színvonalas szakmai előadások, melyeken az utóbbi öt évben a hazai agrárium jelentős alakjait hallgathattuk meg. A szakmai előadások nem kizárólag a burgonyatermesztésről és fogyasztásáról szólnak.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ [1]
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 109. o. ISBN 963-05-1490-7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
