Bicsérd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bicsérd
Bicsérd címere
Bicsérd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szentlőrinci
Kistérség Szentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Vér József[1]
Irányítószám 7671
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 1005 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bicsérd  (Magyarország)
Bicsérd
Bicsérd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 01′ 22″, k. h. 18° 04′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 22″, k. h. 18° 04′ 52″
Bicsérd  (Baranya megye)
Bicsérd
Bicsérd
Pozíció Baranya megye térképén

Bicsérd (horvátul Bičir, Bičer[3])község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Mecsekalja egyik szép, tiszta, fejlődő települése Pécs és Szentlőrinc között a Budapest–Dombóvár–Pécs és a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonaltól és a 6-os főútttól délre. Pécstől 18 km, Szentlőrinctől 9 km távolságra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római korban már lakott település a Mursa/Eszék/[4]-Sopianae/Pécs/-Savaria/Szombathely/ út mentén helyezkedik el.

Első írásos említése 1262-ben történt.

Nevének jelentése, eredete a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint bölcső, vagy bölcs.[5]

A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. Más forrásokban Bulchir, Bulcherd formában szerepel.

A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el.

A 15. században költözött új helyére.

Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven.

1787-től önálló plébánia, a Pécsi Székes- káptalan 1837-ben építtetett új templomot a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére az 1232-ben már meglévő plébániának.

A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 985 fő.

A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző.

A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották.

forrás:térképcentrum

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • faluház
  • horgásztó
  • "Földanya"
  • Marton Ákos Fénykapuja [2]
  • római katolikus templom [3][4]
  • kálvária /Soltra Elemér munkája/[5]
  • művészeti alkotótábor
  • burgonyafesztivál [6]

A kétnapos mezőgazdasági rendezvény színvonalas szakmai, kulturális és gasztronómiai programja Bicsérd és Zók községek önkormányzatai, a Bicsérdi ARANY-MEZŐ Rt., a Szentlőrinci Szolanum Kft., valamint a Bicsérdi Burgonyatermelő és Értékesítő Kft. együttműködésének eredménye. A fesztivál szakmai programjának két legfontosabb eleme a minden évben felállított bemutató-pavilonok, melyekben a látogatók a hazánkban termesztett burgonyafajták csaknem teljes skálájával megismerkedhetek, valamint a színvonalas szakmai előadások, melyeken az utóbbi öt évben a hazai agrárium jelentős alakjait hallgathattuk meg. A szakmai előadások nem kizárólag a burgonyatermesztésről és fogyasztásáról szólnak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  4. [1]
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 109. o. ISBN 963-05-1490-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bicsérd témájú médiaállományokat.