Felsőegerszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőegerszeg
Római katolikus templom (épült: 2000)
Római katolikus templom (épült: 2000)
Felsőegerszeg címere
Felsőegerszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Hegyháti
Jogállás község
Polgármester Papp Magdolna[1]
Irányítószám 7370
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 123 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 29,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőegerszeg (Magyarország)
Felsőegerszeg
Felsőegerszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 18° 07′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 18° 07′ 59″
Felsőegerszeg (Baranya megye)
Felsőegerszeg
Felsőegerszeg
Pozíció Baranya megye térképén
Oltárkép: "Et resurrexit..." – secco Sáska Zoltán Attila (2000)

Felsőegerszeg község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baranya-csatorna völgye melletti lankák között megbúvó, Sásdtól alig másfél kilométerre fekvő település Felsőegerszeg a Hegyhát viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező kistelepülései közé tartozik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve az égerfa név és a szeglet, zug jelentésű szög összetételéből adódik. A felső előtag megkülönböztető szerepű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dombokra Y alakban felkúszó falu már az őskorban is lakott volt, amit késő bronzkori, vaskori feltárt sírok is tanúsítanak. Felsőegerszeg nevét első írásos említésekor Egörszeg néven írták.

A török hódoltság idején többször települt újra. A 18. században székesegyházi birtok volt.

A nagy kiterjedésű erdők irtása növeli a tájék eltartóképességét, lakossága azonban 1870-ben 306, 1941-ben 325, hogy aztán folyamatosan csökkenjen: 1990-ben 216, 2011-ben 129.[3]

Neve 1904 óta Felsőegerszeg, már akkor a sásdi jegyzőség része.

A két világháború között népkönyvtár, 1946-tól földműves szövetkezet működik a faluban. 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesült a sásdival.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mária szobor
1997-ben készült, turisztikai látványosságként emlegetik. Egyre gyakrabban látogatnak ide a művészeti élet jeles képviselői, kortárs alkotóművészek. Bocz Gyula szobrászművész carrarai márványból alkotta meg az „Áldott Madonna” alakját.
  • Templom
2000-ben, négy hónap alatt, Szonner Ádám (1927–2007) sásdi kanonok munkája és közreműködése nyomán közösségi munkával épült. A templomot Dipl.-Ing. Franz Wesinger németországi építész tervezte. A templom oltárképét („Et resurrexit…” – secco) az akkor 24 éves joghallgató, Sáska Zoltán Attila festette.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_02 A népesség adatai 1870–2011 között.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőegerszeg témájú médiaállományokat.