Nagybodolya

Nagybodolya (Podolje)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Darázs
Rang	falu
Irányítószám	31303 Popovac
Népesség
Teljes népesség	138 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybodolya Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′, k. h. 18° 44′45.8166666667, 18.7333333333

Nagybodolya (horvátul Podolje, németül Potle) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése

Pélmonostortól 11 km-re északkeletre, a Karasica jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Darázshoz tartozik.

Története

Árpád-kori település. Nevét 1296-ban Budula néven említette először oklevél.

1308-ban Budula, 1330-ban Bodylia, Bodyla' néven írták.

1296 előtt (Véki) Pál fiaié Jánosé és Pálé volt, de mivel azok a böszörmény Mizse nádor testvérével Ayzával cimboráltak, hűtlenségük miatt III. Endre király elvette tőlük, és Andronicus veszprémi prépostnak adta.

1308-ban (a Vékiek unokatestvére) Tardi Miklós vejének, Vasszegi Domokosnak adta át a birtokot, ezt a király is megerősítette.

1323-ban a településről ekkor már Bodolyaiként nevezett Miklós Valkó vármegyei Tard birtokát átadta Agatha nevű lányának Tardi Lászlónénak és Margareta nevű unokájának Vasszegi Domokos lányának.

1330-ban a birtokon ismét Véki Pál és János fiai osztoztak meg a birtokon.

Vasszegvára

Egykor a Bodolya melletti Páli felett a hegyen emelkedett Vasszegvára, melynek 1330-ban már csak a helye állt.

Bodolya, és talán e vár is azonos lehetett az 1248-ban említett Csabavárával, melyet uradalmával Csaba utódai, a Bodolyai, Tardi, Véki és Csúzai családok bírtak.

A vár lerombolása valószínűleg III. András korára tehető, akik a hűtlen, böszörmény Mizse nádor testvérével szövetkező Vékiek uradalmát elkobozta és az 1298 évi törvény 10. pontja értelmében a környéket károsító várak lerombolását rendelte el. (Kovachich: Sylloge decretorum I. 31)

1308-ban Bodolyai Miklós veje Vasszegi Domokos királyi apród kapta meg az uradalmat, és 1312-ben ő iratta át a Csabaváráról szóló, 1321-ben az 1308. évi adományt tárgyaló oklevelet, és 1324-ben már néhaiként szerepelt, mint Csabagáta egykori tulajdonosa.

Várkastélyát 1421-től említik. 1465-ben Vasvárnak nevezik, valószínű elődje a 13. században elpusztult Vasszegvára volt. Mára nyoma sem maradt. 1910-ben 1315, többségben magyar lakosa volt, jelentős horvát és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott.

Források

• Györffy György: Baranyavármegye