Kisharsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisharsány
Kisharsány címere
Kisharsány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Jogállás község
Polgármester Léber Gábor[1]
Irányítószám 7800
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 516 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 43,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisharsány  (Magyarország)
Kisharsány
Kisharsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 41″, k. h. 18° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 41″, k. h. 18° 21′ 41″
Kisharsány  (Baranya megye)
Kisharsány
Kisharsány
Pozíció Baranya megye térképén

Kisharsány (horvátul Aršanjac[3]) község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben, Siklós mellett, attól keletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harsány (Kis-) nevét az oklevelek 1235-ben már említették. A település már a tatárjárás ideje körül jelentékeny helység volt, melynek területén több birtokos osztozott és a 14. század elejére itt több falu is létesült.

Sárfölde 1247. évi határjárásában a „hétfői vásárra vezető nagy út”-nak nevezték az erre vezető utat, s a hegytől délre (Kisharsányon) baranyai várföld terült el.

IV. Béla király 1249. évi oklevelében van szó újra e várföldről, melyben elmondja, hogy a tatárjárás pusztításait kevesen élték túl, de, hogy a megmaradtak sokasodjanak és védelemben részesüljenek, a bárók tanácsából várépítésre alkalmas helyeket adományozott híveinek. E helyek között szerepelt Szársomlyó hegy is, melyet hívének: [Balog] Miklós dubicai ispánnak, az ifjú király tárnokmesterének adott, aki a hegyen saját költségén várat épített, s hogy a várat jobban meg tudja őrizni, neki adta a hegy lábánál levő 7 ekényi Harsány földet, mely a baranyai várnépeké volt, és azt a szomszédos Miklós és rokonsága már régóta bírta. Határát is leirták, mely Kisharsány határának felel meg.

1241 előtt Leus nemzetségbeli Septemus és Lypo nemzetségbeli Bacha baranyai adószedők is 50 hold birtokosai voltak Kisharsányon, melyet [Kán nemzetségbeli Siklósi] Jula tárnokmesternek át kellett adniuk, mert a beszedett pénzzel nem tudtak elszámolni.

1280 körül Jula fia Miklós a bajcsi kolostor alapításakor e földből kárpótlásként 50 holdat átadott a szent trinitási apátságnak, mely 1249-ben is birtokolt a várnépek földje mellett.

Balog (Siniter) Miklós uradalmát a Nagyharsány felett emelkedő Szársomlyó vár körül építette ki uradalmát, melyet fia magtalan halála után veje, Lőrinc nádor fia Kemény kapott (1287–91).

Az uradalom tartozékai: Ug, Permány, Tótvölgy, Perecske, Boja, Hídvég, Pélmonostor (1287), Harsány, Babócsa, Világosberek, Keresztes, Bánfalva, Belus, Urosfalva, öttös, Hetény, Szederjes, Rékas, Barkfalva, Letnek, Majs, Fejértó és Csősztelek (1287).

1291-99 között Kemény szársomlyói várnagya a megyei közéletben szerepelt.

1302-ben Harsány volt Kemény fiainak lakhelye, majd 1309 előtt Károly Róbert király a várat elvette a Kemény fiaktól és azt a baranyai ispánnak adta.

1313-ban Bajcs határjárásában is említették a kisharsányi utat. 1334-ben Harsányon tartotta ülését a megye is. 1335-ben papja 30 báni pápai tizedet fizetett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisharsány témájú médiaállományokat.