Kistótfalu

Kistótfalu
Kistótfalu közepén lévő legelő, református templom
Kistótfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Taranyi Ádám
Irányítószám	7768
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	321 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	30,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistótfalu Pozíció Magyarország térképén
Kistótfalu Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 45,90853°, k. h. 18,31146°45.90853, 18.31146
Kistótfalu weboldala

Kistótfalu (horvátul Tofaluba) község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Elnevezései

Horvátul a település hivatalos neve a szőkédiek által használt Tofaluba. Ismert még a töttösiek által használt Kišfalov alak is.

Fekvése

A Villányi-hegység északi oldalán, Vokánytól nyugatra fekvő község.

Vonattal elérhető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon.

Története

A honfoglalás előtt a nagy Morva birodalom része volt, mely a honfoglalók megjelenésével hullott szét. A település közelében az elmúlt évezred elején a Római birodalom XXII. légiójának őrhelyei állhattak, mivel a település közelében vezetett el a római hadiút. A múlt század feljegyzéseiből tudjuk, hogy az alapok ásása során mérhetetlen mennyiségű fekete égetett agyagedény törmelék kerül elő mintegy hatvan centiméter mélységből emberi csontmaradványokkal, egy-egy pénzéremmel, mely a XXII. légió pénze volt, és Marcus Aurelius római császárt ábrázolta. A császár 160 és 180 körül uralkodott és 170 körül viselt hadat a Duna-Tisza között lakó jazygok ellen. Könnyen feltehető, hogy azok a római katonák, akik részt vettek a csatában, itt tartózkodtak, és ide temetkeztek. A szájhagyományból és az írott feljegyzésekből tudjuk, hogy Kistótfalut a honfoglaló magyarok alapították. A honfoglaló magyar alapító családok száma 4-5 lehetett, melyhez csatlakozott az ittragadt két szláv eredetű család. A büroki dűlőben telepedtek meg, ahol legelő és víz bőven volt. Kezdetben sátorban laktak, majd fa, nád lett a kedvelt építkezési anyaguk.

A történelmi korok viharai, sodrásai ezt a települést sem kímélték, ezért keltek vándorútra, és építették fel falujukat egy évezred alatt, négy különböző helyen:

• "Ábrahámtótja" 896-1546 A település helye még mindig a büroki réten található, a Téglási dűlőben. A családok száma: 7. A Trinitás apátsághoz tartozó település, az apátúr jobbágyai földműveléssel, legeltetéssel foglalkoztak. Ezen a helyen élték át a tatárjárást, a mohácsi vészt és itt ismerkednek meg a reformációval. Buda és az ország elfoglalása után a letelepeéstől számított 650 év után otthonát elhegyja és védettebb helyre vonul.

• "Hegymegi Tótfalu" 1546-1695 A törökök elől az erdőben telepednek meg egy völgykatlanban, ma Faluhelynek nevezett részen. Az építési elem itt is a fa és a nád, de itt már földbevájt pincerendszerrel egészült ki. Ivóvíz-nyerési lehetősége a mintegy fél óra járásnyira lévő kút. A török ezen a védett helyen is rátalál. Az idetelepülés után 8 ház áll, a település elhagyásakor 14. Ezen a településen kapta a legtöbb ragadvány nevet, attól függően, hogy milyen nemzetiségű, (török, magyar, német) adószedő volt. E korból származó ragadványnevei a településnek: "Hegymegi Tótfalu", "Remete Tóthfalu", "Hegye-Falu". A településen a törökök kiűzéséig, 150 évig tartózkodtak, itt tértek át a református hitre.

• "Tótfalu" 1695-1840 Az összeírás szerint a falu lakossága 231 fő, ebből a felnőtt munkabíró kb. 100 fő. A nagyharsányi döntő csata után a török végleges vereséget szenved, a település fellélegezhet, kijön a remetelakból és felépíti faluját a harmadik helyen, két völgy között fekvő magas hegyen, Ófaluban. Vizét itt is a völgyi kutakból nyeri. Lakóépületeit vályog és vertfallal készítette. A leírások szerint épületeik száma kezdetben 14, melyek rendezetlenül helyezkednek el. A református hitre áttért település istentiszteletre Máriagyűdre jár az 1800-as évek elejéig. Tornyos templomot építenek, és lelkészt tartanak. A családok száma a 150 év alatt 50-re szaporodik. 1827-ben érlelődött meg az elhatározás, hogy új otthont építenek, ahol rendezett utcájuk lehet, és biztosított a legfontosabb elem, a víz.

• "Kis-Tótfalu" 1829-től az 1828-as mérnöki kitűzés után kezdik meg az új falu építését, elsőnek a parókia épülete épült fel, majd az iskola, aztán tanítói lakáshoz kezdenek. A lelkész 1829 őszén elsőnek költözött a faluba. A falu 11 évig épül, a középületeken felül 50 ház épült egyszerre. A templom 1839-ben épült, addig az Ófalu-ban lévő templomban tartották a jelesebb napokon az istentiszteletet. A falunak ebből az utolsó korszakából két műemlék épülete áll, a templom és a Kossuth Lajos utca 44. szám alatti lakóház. A többi épület időközben átalakításra, átépítésre került.

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap