Kistótfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistótfalu
Kistótfalu közepén lévő legelő, református templom.JPG
Kistótfalu közepén lévő legelő, református templom
Kistótfalu címere
Kistótfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Kistérség Siklósi
Jogállás község
Polgármester Taranyi Ádám[1]
Irányítószám 7768
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 321 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistótfalu  (Magyarország)
Kistótfalu
Kistótfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 31″, k. h. 18° 18′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 31″, k. h. 18° 18′ 41″
Kistótfalu  (Baranya megye)
Kistótfalu
Kistótfalu
Pozíció Baranya megye térképén
Kistótfalu weboldala

Kistótfalu (horvátul Tofaluba) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul a település hivatalos neve a szőkédiek által használt Tofaluba. Ismert még a töttösiek által használt Kišfalov alak is.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villányi-hegység északi oldalán, Vokánytól nyugatra fekvő község.

Vonattal elérhető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfoglalás előtt a nagy Morva birodalom része volt, mely a honfoglalók megjelenésével hullott szét. A település közelében az elmúlt évezred elején a Római birodalom XXII. légiójának őrhelyei állhattak, mivel a település közelében vezetett el a római hadiút. A múlt század feljegyzéseiből tudjuk, hogy az alapok ásása során mérhetetlen mennyiségű fekete égetett agyagedény törmelék kerül elő mintegy hatvan centiméter mélységből emberi csontmaradványokkal, egy-egy pénzéremmel, mely a XXII. légió pénze volt, és Marcus Aurelius római császárt ábrázolta. A császár 160 és 180 körül uralkodott és 170 körül viselt hadat a Duna-Tisza között lakó jazygok ellen. Könnyen feltehető, hogy azok a római katonák, akik részt vettek a csatában, itt tartózkodtak, és ide temetkeztek. A szájhagyományból és az írott feljegyzésekből tudjuk, hogy Kistótfalut a honfoglaló magyarok alapították. A honfoglaló magyar alapító családok száma 4-5 lehetett, melyhez csatlakozott az ittragadt két szláv eredetű család. A büroki dűlőben telepedtek meg, ahol legelő és víz bőven volt. Kezdetben sátorban laktak, majd fa, nád lett a kedvelt építkezési anyaguk.

A történelmi korok viharai, sodrásai ezt a települést sem kímélték, ezért keltek vándorútra, és építették fel falujukat egy évezred alatt, négy különböző helyen:

  • "Ábrahámtótja" 896-1546 A település helye még mindig a büroki réten található, a Téglási dűlőben. A családok száma: 7. A Trinitás apátsághoz tartozó település, az apátúr jobbágyai földműveléssel, legeltetéssel foglalkoztak. Ezen a helyen élték át a tatárjárást, a mohácsi vészt és itt ismerkednek meg a reformációval. Buda és az ország elfoglalása után a letelepeéstől számított 650 év után otthonát elhegyja és védettebb helyre vonul.
  • "Hegymegi Tótfalu" 1546-1695 A törökök elől az erdőben telepednek meg egy völgykatlanban, ma Faluhelynek nevezett részen. Az építési elem itt is a fa és a nád, de itt már földbevájt pincerendszerrel egészült ki. Ivóvíz-nyerési lehetősége a mintegy fél óra járásnyira lévő kút. A török ezen a védett helyen is rátalál. Az idetelepülés után 8 ház áll, a település elhagyásakor 14. Ezen a településen kapta a legtöbb ragadvány nevet, attól függően, hogy milyen nemzetiségű, (török, magyar, német) adószedő volt. E korból származó ragadványnevei a településnek: "Hegymegi Tótfalu", "Remete Tóthfalu", "Hegye-Falu". A településen a törökök kiűzéséig, 150 évig tartózkodtak, itt tértek át a református hitre.
  • "Tótfalu" 1695-1840 Az összeírás szerint a falu lakossága 231 fő, ebből a felnőtt munkabíró kb. 100 fő. A nagyharsányi döntő csata után a török végleges vereséget szenved, a település fellélegezhet, kijön a remetelakból és felépíti faluját a harmadik helyen, két völgy között fekvő magas hegyen, Ófaluban. Vizét itt is a völgyi kutakból nyeri. Lakóépületeit vályog és vertfallal készítette. A leírások szerint épületeik száma kezdetben 14, melyek rendezetlenül helyezkednek el. A református hitre áttért település istentiszteletre Máriagyűdre jár az 1800-as évek elejéig. Tornyos templomot építenek, és lelkészt tartanak. A családok száma a 150 év alatt 50-re szaporodik. 1827-ben érlelődött meg az elhatározás, hogy új otthont építenek, ahol rendezett utcájuk lehet, és biztosított a legfontosabb elem, a víz.
  • "Kis-Tótfalu" 1829-től az 1828-as mérnöki kitűzés után kezdik meg az új falu építését, elsőnek a parókia épülete épült fel, majd az iskola, aztán tanítói lakáshoz kezdenek. A lelkész 1829 őszén elsőnek költözött a faluba. A falu 11 évig épül, a középületeken felül 50 ház épült egyszerre. A templom 1839-ben épült, addig az Ófalu-ban lévő templomban tartották a jelesebb napokon az istentiszteletet. A falunak ebből az utolsó korszakából két műemlék épülete áll, a templom és a Kossuth Lajos utca 44. szám alatti lakóház. A többi épület időközben átalakításra, átépítésre került.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kistótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistótfalu témájú médiaállományokat.