Bakóca
| Bakóca | |||
 | |||
| Bakóca látképe a szőlőhegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Király Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7393 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 263 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″ | |||
 Bakóca
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bakóca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakóca község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Komlótól mintegy 20 kilométerre nyugatra, Kisbeszterce mellett fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs vagy Kaposvár felől Oroszlóig a 66-os főúton, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell letérni. A község központja az oroszlói letéréstől mintegy 12 kilométerre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv bukovica (= bükkös) főnévből ered.
Története[szerkesztés]
Fennmaradt írás 1332-ben említi először, Bakolcha néven. Birtokosai a Zichyek, a Nádasdyak, a Meltzerek és a Mailáthok voltak. Római katolikus barokk templomát 1721-ben emelték. A 19. században kezdtek betelepülni német nyelvterületről érkezett lakosok, akik üveghutákat is építettek Bakócán.
1900-ban határában lignitmezőt találtak, mely máig kiaknázatlan.
A település a mindszentgodisai körjegyzőséghez tartozik, kisebbségi önkormányzata nincs, az itt élők gyermekei a mindszentgodisai óvodába, illetve iskolába járnak.
Bakócának barokk stílusú templomán kívül közösségi háza, könyvtárterme, teleháza, kultúrháza, és Sáfrány Géza ismert iparművész nevét viselő fazekasmúzeuma is van.
A munkaképes lakosság 30%-a munkanélküli, s ezen csak keveset segít, hogy az önkormányzat – a munkaügyi központ támogatásával – közel 20 főt tud foglalkoztatni. A munkavállalás egyik gátja a közlekedés, a Pécsre bejáróknak napi 4 órát kell eltölteniük utazással.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Ifj. Dénes Sándor | független | 1990–2014 | [3] |
| Dénes Sándor | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 204 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 197 szavazatot szerzett meg, amivel 96,57%-os eredményt ért el.[4] | ||
| 1998-as választási eredmények: [5] | |||
| 2002-es választási eredmények: [6] | |||
| 2006-os választási eredmények: [7] | |||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 169 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 108 szavazatot szerzett meg, amivel 63,91%-os eredményt ért el.[8] | |||
| Király Gábor | független | 2014 óta | A 2014. október 12-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 79 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[9] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 105 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 291 | 281 | 269 | 266 | 246 | 270 | 263 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 11,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 12,9% (10% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma az 1721-ben épült, majd több átépítés után 1848-ban nyerte el mai alakját (barokk).
- A barokk Majláth-kastélyt az 1800-as évek végén neoklasszicista stílusban felújították; régebben gyermekotthon volt, ma kihasználatlan.
- A már elhunyt Sáfrány Géza fazekas mester műemlék értékű fazekasmúzeuma.
Híres emberek[szerkesztés]
- Az itteni Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között Fekete István (1900–1970) író, akinek innen származik a felesége is; házasságukat is itt kötötték. Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg itteni életét.
- Itt született 1864-ben Majláth Gusztáv Károly püspök, címzetes érsek.
-
A Szent Anna katolikus templom -
A Sáfrány Géza fazekasmúzeum -
A Majláth-kastély
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca Helységnévtár
