Palkonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palkonya
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterTompos Dénes (független)[1]
Irányítószám7771
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség242 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″
Palkonya (Baranya vármegye)
Palkonya
Palkonya
Pozíció Baranya vármegye térképén
Palkonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palkonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Palkonyáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tiszapalkonya.

Palkonya (németül: Balken, Palkan, régi nevén Németpalkonya) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Villányi-hegység északkeleti oldalán fekszik, Villánytól mintegy 4 kilométerre északnyugatra; egyutcás falucska. A szomszédos települések: észak felől Kiskassa, északkelet felől Ivánbattyán, délkelet felől Villánykövesd, dél felől Kisharsány, délnyugat felől Nagytótfalu, nyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Újpetre.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Villánykövesd vagy Újpetre érintésével közelíthető meg, az 5707-es úton; zsáktelepülésnek tekinthető északkeleti szomszédjával, Ivánbattyánnal az 57 116-os számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Palkonya megállóhely a belterület déli szélén helyezkedik el, közvetlenül az 5707-es út vasúti keresztezése mellett, annak keleti oldalán.

Története[szerkesztés]

Palkonya nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Polkona, Polkuna alakban írva. A falu ekkor a kéméndi uradalomhoz tartozott. 1296-ban a falu Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt, melyet ez évben Lőrinc nádor fia Kemény és (Kórógyi) Fülöp kirabolt és elpusztított. 1330-ban Konrád unokái osztozkodtak Palkonyán.

A falu a török megszállás idején is lakott maradt, azonban lakossága megfogyatkozott. 1687-ben a törökök kiűzése után a falunak csak 8 háza, és 20 lakosa volt. Az 1730-as években német telepesek és néhány szerb és horvát család érkezett a faluba.

2001-ben a lakosság 6,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Palkonya német neve Balken vagy Palkan, a töttösi horvátok Plakinjának, az átai horvátok pedig Palkonijának nevezik.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Becker Leonóra Xénia (független)[4]
  • 1994–1998: Becker Leonóra (független)[5]
  • 1998–2002: Becker Leonóra (független)[6]
  • 2002–2006: Becker Leonóra Xénia (független)[7]
  • 2006–2010: Hárságyi Balázs Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Becker Leonóra Xénia (független)[9]
  • 2014–2019: Beck Engelbert Joakim (független)[10]
  • 2019-től: Tompos Dénes (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
280
280
282
249
232
230
242
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,7% horvátnak, 23% németnek mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,8%, református 16,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,2% (9,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Erzsébet-templom[szerkesztés]

Légi felvétel a templomról

Az Szent Erzsébet-templom a meglehetősen ritka újkori körtemplomok egyike, különálló harangtoronnyal. A klasszicista torony a 1816-ban került a templom mellé, majd a templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A barokk főoltár eredetileg a pécsi székesegyházé volt, onnan került át Palkonyára.[12]

Története[szerkesztés]

A mai templom elődje egy 1771-ben befejezett kis kápolna volt, amit a falu lakosai kegyúri segítség nélkül, önerőből építettek. A kápolna építését Guldán József siklósi kövesmester vezette, a falu részéről Jobst Ferdinánd irányította a munkálatokat. A kápolnát Pritzelmajer Károly plébános szentelte fel. 1782-ben a kápolna részére Pécsett egy kis harangot öntettek, amely mellé 1793-ban Bécsből egy nagyobbat hozattak. Az első harangok sajnos már nincsenek meg.

A lakosság növekedésével a kápolna hamarosan kicsinek bizonyult, ezért a 19. század elején Batthyány Nepomuk János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú körtemplomot építtetett. Ezt Juranics Antal pécsi kanonok szentelte fel 1816-ban, Szent Erzsébet tiszteletére.

A templom[szerkesztés]

A bádoggal fedett kerek kupola messziről látható. A kerek templombelső átmérője 13,3 m, magassága 18 m. A négy gótikus ablak három láb széles és nyolc láb magas. Régebben a főoltáron kívül két mellékoltára is volt. A főoltár fölött hatalmas festmény függ, amely az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrázolja. Fent a kupolában egy betlehemi jelenetet ábrázoló freskó díszíti. Az oltár felett a kupolában egy freskó a Szentháromságot ábrázolja. Körben a kupola alján az öt szimbólum mindegyike egy-egy evangélistát jelképez. Az oltártól balra álló szobor a Madonnát ábrázolja. Ezt a Blum család állította hálából, amiért tanár fiuk a Dunán felrobbant hajóról tanítványaival együtt élve megmenekült. Az oltártól jobbra álló szobor a gyermek Jézust ábrázolja. A kórus található az orgonával a főbejárat felett van.

A főbejárat az utcára néz. A torony a templom mögött áll és keletre néz. A torony 38 m magas, süvege pirosra festett bádog. Itt helyezték el a kápolna két harangját, amelyekhez 1844-ben Pécsett egy harmadikat öntettek; ez a 448 kg-os harang még ma is a toronyban van, viszont a két régi harangot az első világháború alatt beolvasztották és háborús célokra feldolgozták. 1926-ban a község Pécsett ismét vásárolt egy kis, 64,5 kg-os harangot. Ezt a második világháborúig iskolaharangként használták.

A toronytól jobbra és balra két kis helyiség található. Az egyikben a sekrestye van, a másikban a toronyba vezető lépcső.

1958-ban felújították a kupola lemezborítását; a piros lemezeket szürkére cserélték. A torony süvegét 1962-ben újították fel.[13]

1961-ben a templomot renoválták és festették. Az oltárképet és a két freskót Gebauer Ernő pécsi festőművész restaurálta. A szimbólumokat Őry József festette. A mellékoltárokat a renoválás során lebontották. Ezzel egyidőben az oltár alatt szent sírt építettek ki. A templomot az 1980-as években országos műemlékké nyilvánították.

Pincesor[szerkesztés]

A 19. század elejétől fokozatosan épülő, 53 db, műemlékké nyilvánított présházból áll.

Híres palkonyaiak[szerkesztés]

  • Herger Ede – palkonyai származású tanár, szőlősgazda, aki borának címkéjét önmaga készíti el, valamint palkonyai népmesék írója (magyar és német nyelven). Emellett szabad idejében rajzszakos tanár lévén tájképeket és falurészleteket fest. A helyi német nyelvjárás kutatásával is foglalkozik. A 18. században bevándorolt német lakosság nyelvjárásának hangtanát elemezte diplomamunkájában.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvény: minden évben, Pünkösd vasárnapján rendezi meg a lakosság és a helyi önkormányzat.
  • A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett.
  • Nagyharsány és Kisharsány mellett Palkonya az egyik helyszíne a 2008-ban indult Ördögkatlan fesztiválnak.

Képek[szerkesztés]

  • Palkonya – jellegzetes borospince a pincesoron
    Palkonya – jellegzetes borospince a pincesoron
  • A Szent Bertalan-kápolna a szőlőhegyen
    A Szent Bertalan-kápolna a szőlőhegyen

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  6. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  11. ↑ Palkonya Helységnévtár
  12. ↑ Szent Erzsébet-templom
  13. ↑ Csodálatos Magyarorszag.hu: Szent Erzsébet-templom Palkonya

További információk[szerkesztés]

  • Palkonya honlapja
  • Palkonya az utazom.com honlapján
  • Palkonya vasúti megállóhelye
  • Tihanyi Csaba: Palkonya. Látnivalók; TKM Egyesület, Budapest, 1994 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Harkány, Siklós-Máriagyüd, Nagytótfalu, Kistótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Palkonya, Vokány települések; szerk. Becker Leonóra et al.; "Villány-Siklósi Borút Egyesület", Siklós, 2000
  • Ördögcsúcs. Népmesék gyermekeknek. Válogatás Palkonya községben német nyelven gyűjtött népmesékből; gyűjt., ford. Herger Ede; Veranda BT, Pécs, 2000
  • Herger Ede: 1; Veranda BT, Pécs, 2018 + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Vokány Újpetre Kiskassa
Vokány

Észak
Nyugat  Palkonya  Kelet
Dél

Ivánbattyán
Kisharsány Nagytótfalu Villánykövesd
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palkonya&oldid=26936303”