Cserkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserkút
Cserkút címere
Cserkút címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Kistérség Pécsi
Jogállás község
Polgármester Jónás József[1]
Irányítószám 7673
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 581 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 83,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkút  (Magyarország)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″
Cserkút  (Baranya megye)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Baranya megye térképén

Cserkút község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécstől 9 km-re, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. (Kék turistajelzés vezet a Jakab-hegyre).

Cserkút, Baranya megye egyik gyöngyszeme. Pécstől nyugatra, közvetlen a Mecsek lábánál fekszik, csodálatos környezetben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt, a felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, s a római korban számos villa épült itt.

A település nevét 1291-ben említik először az oklevelek Cherkuth, majd később Cherkutth, Tserdkugh, Cserkuth alakokban is előfordult a neve.

A török hódoltság alatt – a fennmaradt adónyilvántartások szerint – folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.

Cserkúton az ipari célú kutatás 1953-ban kezdődött. Nyugaton az uránbánya III-as üzeme és a meddőhányója fekszik. Az ércet 120 méterrel mélyebben tudták kitermelni. Pár éve kezdődött meg az üzemi építmények elbontása a bánya bezárása miatt. A bányászat az 1960-as években apadt el. Ennek köszönhetően újra megjelent a víz az 1990-es években.

A 2001-es népszámlálás szerint lakosságának 2,4%-a német, 2,4%-a cigány, a többiek magyarok.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Freskók a templom északi falán

Fazsindelyes katolikus temploma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1270 és 1290 között épült, román stílusban.

Homlokzatán restaurált falfestmények és Prokop Péter papfestő alkotásai láthatók. Főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő 3 kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A hajó északi falán freskómaradványok láthatók. Felül az apostolok sorakoznak, akik a három királyokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegere az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós.

Ezek a festmények a 13. században készülhettek. A Szent Györgyöt ábrázoló freskó a diadalív déli oldalán látható. Ez 1335-ben készült. A belső oldalon az év hónapjaira jellemző tevékenységek láthatók. Ezek a 15. században készültek. Az egykori festmények tűzvész miatt pusztultak el. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.