Jakab-hegy
| Jakab-hegy | |
 |
|
|
|
|
| Magasság | 592 m |
| Hegység | Mecsek |
| Kor | paleozoikum |
| Elhelyezkedése | |
 Jakab-hegy
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 46° 5′ 35,69″, k. h. 18° 8′ 25,24″ | |
A Jakab-hegy a nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa,[1] ami Pécs mellett, Kővágószőlős határában emelkedik. A hegy tetején található az István-kilátó, attól délre, 540 m magasságban pedig egy másik kilátó, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.
A hegyen végzett mérések eredményei nyomán indult el itt, illetve a közelben az uránércbányászat Magyarországon.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
A hegy a földtörténeit ókorban alakult ki, meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös, perm és triász időszaki homokkő alkotja, amire később több helyen is kovavas gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. Ezek együtteséből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. A vízzáró réteg felett alakult ki a Kolostor-tó.[1]
Remetebarlang [szerkesztés]
A Remete-barlang vélhetően mesterséges eredetű kőodú a Zsongor-kőnél. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne.
A kőtornyok [szerkesztés]
A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amik a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovavas védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábú) emlékeztető alakjuk után kapták.
Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.
A legenda szerint Cserkúton élt réges-régen két, egymással folyton versengő gazdag család. Egyszer egy koldus vetődött el hozzájuk, akit mindkét helyről kidobtak, mire megátkozta őket; azt kívánta, váljanak kővé akkor, amikor a legboldogabbak akarnak lenni. Mindkét gazdának volt egy-egy leánya, akik ugyanaznap mentek férjhez. Az egyik lakodalom már épp visszafelé tartott a Jakab-hegyi pálos kolostorból, ahol az esküvőt tartották, mikor a másik család násznépe még csak úton volt felfelé. A történet szerint ott találkoztak, ahol a legkeskenyebb az út a mély szakadék felett. Mivel egyik sokadalom sem akart kitérni a másik útjából, vitába bocsátkoztak, melyben a két örömapa egyszerre mondta ki, hogy inkább kővé válnak, de ki nem térnek a másik elől. A mese szerint így is történt, nyomban kővé vált mindkét vendégsereg és azóta is ott állnak a Jakab-hegy oldalában.
Emberalkotta emlékek [szerkesztés]
A hegy és környéke már a kőkorban is lakott volt. A bronzkorban és a vaskorban a Jakab-hegyen magasodott a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára, a Jakab-hegyi őskori földvár. A római korban a közeli Sopianae (a mai Pécs) már 8-10 ezres település volt.
Később illírek, majd kelták, a VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak.
A honfoglalás után magyarok települtek a környékére és a kereszténység megérkezése után egy pálos kolostort alapítottak a 13. században a tetején. A Jakab-hegyi pálos kolostor kétszer pusztult el az idők során, először a magyar–török háborúk alatt az 1550-es években, majd 1736-os helyreállítása után 1828-ban néptelenedett el megint; azóta üres összedőlt, romjait csak 2006–2007-ben vetették alá állagmegóvásnak, amikor egyúttal környezetét is rendezték.
A hegy tetején található az István-kilátó.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 343. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források [szerkesztés]
- Jakab-hegy a vendégvárón
- Az István-kilátó története
