Szentegát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentegát
Szentegát - Biedermann-Palace.jpg
Szentegát címere
Szentegát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Kistérség Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Gáspár István[1]
Irányítószám 7915
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 364 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 15,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentegát  (Magyarország)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″
Szentegát  (Baranya megye)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Baranya megye térképén
Szentegát weboldala

Szentegát község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szigetvártól délre, Dencsháza déli szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt.

Neve előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról.

A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és vadászházat is épített.

A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került.

A korábban Dencsháza részét képező falu 1989. január 1-jén lett önálló község.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 235 hektár területen fekvő gyertyános-tölgyes erdő bükkös foltokkal. Az erdő aljnövényzete hegyvidéki növényfajok sokaságát rejti; megtalálható itt például a kapotnyak, erdei galambvirág, sárga árvacsalán, hegyi veronika, erdei madársóska, mellettük több melegkedvelő növény is él itt, mint a szúrós csodabogyó, pirosítógyökér, ezüst hárs, borostás sás, vagy a ritka széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak és a békakonty.

Az erdő állatvilága is gazdag; fekete gólya, barna kánya, kabasólyom, kék galamb, hegyi fakúsz és léprigó is költ az erdőben. Legféltettebb értéke azonban mégis a Magyarországon fészkelő egyetlen vörös kánya pár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegát témájú médiaállományokat.