Szentegát
| Szentegát | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gáspár István[1] | ||
| Irányítószám | 7915 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 422 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentegát
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szentegát
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 45,97645°, k. h. 17,82435° | |||
| Szentegát weboldala | |||
Szentegát község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megyében, Szigetvártól délre, Dencsháza déli szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt.
Neve előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról.
A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és vadászházat is épített.
A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került.
A korábban Dencsháza részét képező falu 1989. január 1-jén lett önálló község.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Biedermann-kastély
- Vadászház
Természeti értékei[szerkesztés]
A 235 hektár területen fekvő gyertyános-tölgyes erdő bükkös foltokkal. Az erdő aljnövényzete hegyvidéki növényfajok sokaságát rejti; megtalálható itt például a kapotnyak, erdei galambvirág, sárga árvacsalán, hegyi veronika, erdei madársóska, mellettük több melegkedvelő növény is él itt, mint a szúrós csodabogyó, pirosítógyökér, ezüst hárs, borostás sás, vagy a ritka széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak és a békakonty.
Az erdő állatvilága is gazdag; fekete gólya, barna kánya, kabasólyom, kék galamb, hegyi fakúsz és léprigó is költ az erdőben. Legféltettebb értéke azonban mégis a Magyarországon fészkelő egyetlen vörös kánya pár.
Források[szerkesztés]
- ↑ Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||
