Barna kánya
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000Ft[1] |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Milvus migrans (Boddaert, 1783) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna kánya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna kánya témájú médiaállományokat. |
A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él.
Alfajai [szerkesztés]
- Milvus migrans affinis – Celebesz, Lomblen, Sumba és Timor
- Milvus migrans arabicus Arab-félsziget déli része
- Milvus migrans govinda – Pakisztán, India, Srí Lanka, Mianmar, Thaiföld, Malajzia
- Milvus migrans migrans – Európa
- Milvus migrans parasitus – Afrika, Madagaszkár, Comore-szigetek
- Milvus migrans tenebrosus
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 55-60 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 170 centiméter. Testtömege 650-950 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél. Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.
Életmódja [szerkesztés]
Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Március-áprilisban tér vissza Magyarországra trópusi telelőhelyéről és októberig tartózkodik nálunk. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal.
Szaporodása [szerkesztés]
Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 2-3, fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32-33 nap kotlik. A kirepülés 42-45 nap múlva következik be.
|
|
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. A 2012-es madárszámláláson mindössze egy példányt figyeltek meg.[forrás?]
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.
Rokon fajai [szerkesztés]
A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő vörös kánya (Milvus milvus) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.
Források [szerkesztés]
- ↑ A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
További információk [szerkesztés]
