Szederkény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szederkény
Szederkény címere
Szederkény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Bólyi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Hergenrőder János József[1]
Irányítószám 7751
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 1787 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 125,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szederkény (Magyarország)
Szederkény
Szederkény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 18° 27′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 18° 27′ 36″
Szederkény (Baranya megye)
Szederkény
Szederkény
Pozíció Baranya megye térképén

Szederkény (németül Surgetin, horvátul Surdukinj[3]) község Baranya megyében a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az ország délnyugati részén, a horvát határ közelében, a Karasica-patak jobb és bal partjára, egy völgybe épült. A megye és a falu fekvése változatos domborzata nagy hatással van az éghajlatra. A falu szubmediterrán klímahatás alatt áll, a Földközi-tenger felől érkező enyhe, páradús légtömegek, valamint a Mecsek védő övezetének hatása miatt, enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma (átlagosan 2025).

A csapadékmennyiség általában egyenletes eloszlású. Az évi csapadék az 1000 mm-t ritkán haladja meg, de 500 mm-nél kevesebbet sem mértek. Ennek háromnegyed része tenyészidőben (április 1-jétől szeptember 30-ig) hullik, ami kedvező a mezőgazdaságnak. Ezeknek a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően a lakosság 70%-a mezőgazdasággal, azon belül szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozik.

Pécsről és Mohácsról az 57. számú főút-on illetve az M60-as autópálya lehajtóján érhető el, a két város között félúton található. A két város közelsége lehetővé teszi kulturális létesítmények (színházak, mozik) valamint iskolák elérését autóbusszal vagy személygépkocsival az itt élők számára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szederkény egy XIII. század végi oklevélen

A község több mint 730 éves múltra tekint vissza, a falu először 1272-ből származó Árpád-kori oklevélben szerepelt, amelyben Zoulnuk nembeli Péter V. István királytól engedélyt kapott, hogy Szederkényt a Szent keresztről elnevezett templomával együtt a nyulak szigeti (ma Margit-sziget apácákra]] hagyja. Az okmány említi, Nyomja Szederkény felé eső hídját, amely a Krassó vagy Karasó (ma Karasica) patakon vezetett át. Valószínűsíthető, hogy a település a 13. század közepén jöhetett létre a tatárjárás után.

Szederkény 1320-ban Óvári Konrád unokái kezén volt, majd 1424-ben a [[Ciszterci kolostor (Bátaszék)|cikádori apátság birtokolta egészen a mohácsi vészig. Nyomja a 16. század elejéig az Óvári család birtoka maradt. 1542-ben Szederkény Török Bálinthoz került, majd 1543-ban a két falu török kézre jutott. A 17. század közepén mindkét község Zrínyi Ádám birtoka lett. A várva várt felszabadulás 1686-ban következett be. A visszavonuló török haderő – ahol csak tehette – a falvak kifosztása után azokat felgyújtotta. Így pusztult el Szederkény és Nyomja, valamint több környékbeli település. A 18. század elején a birtokviszonyok rendezése után Szederkény a pécsváradi apátsághoz, Nyomja a bólyi Batthyány családhoz került.

A lakatlan községek benépesítése 1720-ban kezdődött meg Németország, Hessen tartományához tartozó Fulda környéki katolikus németekkel. Ezek a családok az otthoninál nagyobb telekhez jutottak és kedvezőbb földesúri terhek mellett gazdálkodhattak. Az 1750-es években a háromnyomásos gazdálkodás általánossá válása a termőterület rohamos növekedését eredményezte. Mint szerződéses jobbágyok robotot nem adtak, hanem csak árendát fizettek készpénzben. Az uradalmi bevételek növekedése érdekében a 19. század első felében lehetővé vált, hogy a jobbágyok szőlőterülete növekedjék. Szederkényben 30 év alatt 40%-kal gyarapodott a szőlőterület, mert a szőlőművelés már a középkortól kezdve a lakosság legfőbb bevételi forrásának bizonyult.

A szederkényi templomot a jobbágyok 1812-ben, a nyomjait már korábban 1788-ban felszentelték. Szederkény rövid ideig a versendi, majd a máriakéméndi, Nyomja pedig eleinte szintén a versendi, majd a kátolyi és végül az olaszi plébánia filiálisa volt.

A monarchia összeomlásával Baranya megyében is hozzáláttak a polgári demokratikus forradalom követelményeinek megfelelő államhatalmi szervezet kiépítéséhez, de ezt megállította a szerb megszállás. Ez 1918 novemberében kezdődött és 1921. augusztus végéig tartott.

A 3. Ukrán Front 57. Hadseregének katonái 1944. november 26-án 18-19 óra között foglalták el a községeket. Az első össze- és áttelepítés a községben 1947. május elején történt. A felszabadult házakba a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében aFelvidékről magyar családok kerültek. 1948 júliusában Szederkényből 24, Nyomjáról pedig 18 család került ki a Német Demokratikus Köztársaságba Zwickau és Plauen környékére. Novemberben végrehajtották a német anyanyelvűek vagyonkorlátozását, és újabb családok érkeztek a Felvidékről. Közülük a legtöbben középparasztok voltak.

1948. augusztus 1-jén a Belügyminiszter rendeletére Szederkény és Nyomja egyesült Szederkény néven.

1956-ban a forradalmi tanács falugyűlésen követelte a többpártrendszer visszaállítását, a kollektivizálás és osztályharc leállítását.

A felkelés leverése után a Kádár-kormány újból szorgalmazta a Termelőszövetkezetek újjászervezését. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság azonban nem volt életképes. A kormány csak úgy tudta fenntartani, hogy külföldi hiteleket vett fel és milliókat pumpált a gazdasági üzemekbe, hogy talpon maradjanak. Ezért nem volt munkanélküliség, de elfogadható bér sem. A nagyarányú eladósodás a 80-as évek végén gazdasági csődhöz vezetett.

1990-nel új korszak kezdődött. Előtérbe került a magántulajdon és a piacgazdaság. Az azóta eltelt időszakban kialakultak a magánvállalkozások, megerősödött a falu, fejlődött az infrastruktúra.

2001-ben lakosságának 24,6%-a német, 2,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma.
  • Turul-szobor[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szederkény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szederkény témájú médiaállományokat.