Pluralizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pluralizmus a demokratikus politikai rendszer egyik alapértéke és tulajdonsága. Több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége és természetessége, mely az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák, pártok és intézmények egymással versengő sokféleségét jelenti. A pluralizmus a társadalom természetes tagoltságát és a politikai hatalom ennek megfelelő megosztását fejezi ki, vagyis azt az állapotot, amelyben a hatalomnak és a befolyásnak számos alapja és forrása van. A fogalom történelmileg az abszolút hatalmat és az állami szuverenitást támadó század eleji elméletekre – például Harold Laski munkáira – nyúlik vissza, valamint Robert Dahl és Charles Lindblom elméleti kutatásaira.

Rövid definíciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Politikai sokszínűség, többpártrendszer.
  2. Azonos funkciót ellátó intézmények közötti választás lehetősége.
  3. Eltérő vélemények létjogosultságát megengedő irányzat.