Borjád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borjád
Borjád címere
Borjád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Bólyi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Schäffer Tibor János[1]
Jegyző Kiss Annamária körjegyző
Irányítószám 7756
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 372 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borjád  (Magyarország)
Borjád
Borjád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″
Borjád  (Baranya megye)
Borjád
Borjád
Pozíció Baranya megye térképén
Borjád weboldala

Borjád (horvátul Borjat[3][4]németül Barjad[5]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.

1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.

A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.

Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek. A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelik, később a településpolitika is "segít" abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen. Ma a község fejlődőben, lakossága csökkenőben van.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma - 1890-ben épült.
  • Katolikus templom -1927

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. horvát név 1
  4. horvát név 2
  5. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. április 16.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád (település) témájú médiaállományokat.