Borjád (település)
| Borjád | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schäffer Tibor János[1] | ||
| Jegyző | Kiss Annamária körjegyző | ||
| Irányítószám | 7756 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 423 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Borjád
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Borjád
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 45° 56′ 12,48″, k. h. 18° 28′ 9,45″ | |||
| Borjád weboldala | |||
Borjád (horvátul Borjatf [3]f [4]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.
Története [szerkesztés]
A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.
1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.
A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.
A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.
Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek. A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo-családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelik, később a településpolitika is "segít" abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen. Ma a község fejlődőben, lakossága csökkenőben van.
2001-ban lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma - 1890-ben épült.
- Katolikus templom -1927
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Baranyavármegye
- ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ horvát név 2: Pripremamo se za obilježavanje 35. obljetnice društva (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008.. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
