Mailáth
| Mailáth (Prestavlky) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1283 |
| Polgármester | Ján Abrahám |
| Irányítószám | 966 05 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 669 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 15,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mailáth
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 45′ 30″ | |
| Mailáth weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mailáth (1890-ig Presztavek, szlovákul Prestavlky) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 669 lakosából 638 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Garamszentkereszttől 13 km-re északnyugatra fekszik, Felsőtárnok tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
1283-ban "Poroztolnuk" néven említik először. Ekkor az esztergomi érsekség birtoka volt, amely a saskői uradalomtól szerezte meg a települést. 1534-ben 16 portája volt. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1720-ban malma, kocsmája, 38 adózó családja volt. 1776-tól a besztercebányai püspökség birtoka volt. 1828-ban 55 házában 361 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "PRESZTAVNIK. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Besztertzebányai Püspökség, 147lakosai katolikusok, fekszik Trubinhez nem meszsze, mellynek filiája, Szent Kereszthez 1 mértföldnyire, fája ugyan van mind a’ kétféle, legelője elég, réttyei jók, sok vad gyümöltse is terem, keresetre módgya a’ szomszéd Bánya Városokban, második osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Presztalok, tót falu, Bars vmegyében; Sz. Kereszttől nyugotra: 361 kath. lak. Roppant erdejében sok vad kőrte és alma terem. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz. " [3]
Magyar nevét a vármegye egykori főispánjáról gr. Mailáth Istvánról kapta 1890-ben. 1910-ben 534, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
2001-ben 684 lakosából 671 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1896-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
