Mailáth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mailáth (Prestavlky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Első írásos említés 1283
Polgármester Ján Abrahám
Irányítószám 966 05
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 669 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 300 m
Terület 15,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mailáth  (Szlovákia)
Mailáth
Mailáth
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 45′ 30″
Mailáth weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mailáth (1890-ig Presztavek, szlovákul: Prestavlky) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 669 lakosából 638 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamszentkereszttől 13 km-re északnyugatra fekszik, Felsőtárnok tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1283-ban "Poroztolnuk" néven említik először. Ekkor az esztergomi érsekség birtoka volt, amely a saskői uradalomtól szerezte meg a települést. 1534-ben 16 portája volt. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1720-ban malma, kocsmája, 38 adózó családja volt. 1776-tól a besztercebányai püspökség birtoka volt. 1828-ban 55 házában 361 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "PRESZTAVNIK. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Besztertzebányai Püspökség, 147lakosai katolikusok, fekszik Trubinhez nem meszsze, mellynek filiája, Szent Kereszthez 1 mértföldnyire, fája ugyan van mind a’ kétféle, legelője elég, réttyei jók, sok vad gyümöltse is terem, keresetre módgya a’ szomszéd Bánya Városokban, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Presztalok, tót falu, Bars vmegyében; Sz. Kereszttől nyugotra: 361 kath. lak. Roppant erdejében sok vad kőrte és alma terem. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz. " [3]

Magyar nevét a vármegye egykori főispánjáról gr. Mailáth Istvánról kapta 1890-ben. 1910-ben 534, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

2001-ben 684 lakosából 671 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma 1896-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]