Orfű
| Orfű | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Füziné Kajdy Zita[1] | ||
| Irányítószám | 7677 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 889 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 8′ 17,74″, k. h. 18° 9′ 20,56″ | |||
| é. sz. 46° 8′ 17,74″, k. h. 18° 9′ 20,56″ | |||
| Orfű weboldala | |||
Orfű község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben, Pécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.
A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.
A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok, avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.
Orfű, Kovácsszénája, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfev-nek, Orfeu-nek, Orfew-nek írták. Kovácsszénája így szerepel: Koatzevaza, Konachenaja. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Balvanus vagy Balvanos (Bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.
A török hódoltság korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc, Érszeg, Nyárás, Egrestó, Kiskövesd és Öregtemplom-dűlő.
A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.
A 19. században Kovácsszénáját már Kovatzenának írja a térkép, Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől pedig még hiányzik a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.
Orfűhöz csatolták 1969. január 1-jén Mecsekrákost, 1975. január 1-jén Mecsekszakált és Tekerest, 1979. január 1-jén Bánost.
A 80-as években új utakat építettek, az autóbuszok már naponta többször is megközelítették a kisebb falvakat, így az emberek elvándorlása némileg csökkent. A mesterséges tavak létesítése óta, az egyre fokozódó idegenforgalom is helyi munkalehetőséget nyújt. (forrás: http://www.orfu.hu/onkormanyzat.htm)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
- A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
- Fishing on Orfű fesztivál
Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán. Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum látogatható.
Források[szerkesztés]
- ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Orfű hivatalos honlapja
- Orfű Önkormányzat honlapja
- Orfűi honlap sok képpel
- Barlangtúrák Orfű környékén
- Légifotók Orfűről
- Orfű.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||
|
|||||||||||||

