Papp László (néprajzkutató)
| Papp László | |
| Született | 1903. szeptember 25. Hajdúszoboszló |
| Elhunyt | 1973. május 22. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Papp Zsolt |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Ferenc József Tudományegyetem (–1925, jogtudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (16-1-72)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Papp László |
Papp László (Hajdúszoboszló, 1903. szeptember 25. – Budapest, 1973. május 22.) néprajzkutató, régész, történész.
Életpályája[szerkesztés]
Iskoláit Pécsett kezdte, majd Kiskunfélegyházára költöztek. A kecskeméti főreáliskolában érettségizett. 1931-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett jogi és bölcsészeti oklevelet. 1923–1932 között A kecskeméti múzeum tiszteletbeli múzeum- és könyvtárőre volt. A kecskeméti múzeumban felkészültsége ellenére sem véglegesítették. 1931-ben fizetés nélküli szabadságra ment. Négy évig Budapesten volt joggyakornok és 1935-ben ügyvédi vizsgát tett. 1936–1937 között a keszthelyi múzeum megbízott muzeológusa volt. 1937-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1938–1943 között a Táj- és Népkutató Intézet és az egyetemi Néprajzi Intézet köré csoportosult néprajzkutatók és jogtörténészek társaságában részt vett a népi jogélet kutatásának megindításában. Része volt a Györffy Kollégium létrehozásában.
A Magyar Ügyvédi Kamara választmányi tagja és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének titkára volt, emiatt 1945 nem alkalmazták. 1955-ig a Dohányjövedék Nikotex üzemnél dolgozott mint tisztviselő. 1958-ban törölték az ügyvédek jegyzékéből. 1958–1964 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, illetve igazgatója nyugdíjazásáig.
Tanya-, népi település- és háztörténettel, népi viselettörténettel, népi jogéletkutatással, had- és vártörténeti kutatással is foglalkozott. Fontos tanulmányokat írt a kecskeméti és a kiskunhalasi tanyavilág kialakulásáról. A Kecskemét közelében végzett középkori falvakat feltáró ásatásai úttörő jellegűek voltak. Ő fedezte és tárta fel a mohácsi csata tömegsírjait.
Művei[szerkesztés]
- 1929 A keresztény egyházi élet első nyomai és középkori emlékei Kecskeméten. Kecskemét.
- 1931 Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki faluk helyén. Néprajzi Értesítő.
- 1936 A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. Szeged.
- 1941 Kiskunhalas népi jogélete. Budapest.
- 1948 Vezérfonal a népi jogélet kutatásához. Budapest.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bognár Szabina 2010: A népi jogélet kutatása Magyarországon Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programja. Doktori disszertáció. Budapest.
- Magyar Néprajzi Lexikon
- kecskemet-anno.hu Archiválva 2016. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kiss Attila, Acta Archaeologica Hungarica 1974.
- Balassa Iván 1973, Néprajzi Hírek II, 113—114.