Somogyvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyvár
Felülről.jpg
A Szent Egyed apátság romjai
Somogyvár címere
Somogyvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Kistérség Lengyeltóti
Jogállás község
Polgármester Móring József Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8698
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 1786 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 36,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogyvár  (Magyarország)
Somogyvár
Somogyvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″
Somogyvár  (Somogy megye)
Somogyvár
Somogyvár
Pozíció Somogy megye térképén
Somogyvár weboldala

Somogyvár (horvátul Šemudvar[3]) község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megyében, Lengyeltótitól délre, Lengyeltóti, Öreglak és Somogyvámos közt fekvő település.

Vonattal megközelíthető a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település már a bronzkorban is lakott volt. A történelmi hagyomány szerint Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások, során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetőleg 2,5 hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, az alapítás után még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött. A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitől rövid idő után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.

Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Később az enyingi Török család birtokába került a terület.

A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a Mohácsi vereség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.

A török hódoltság idején szerb határőröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az őslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiűzése után 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.

Széchenyi kastély főbejárata

1914-ben Somogyvárnak 2299 római katolikus vallású lakosa volt.

1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. Az ásatásokat Bakay Kornél régész vezette és vezeti a mai napig is. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Somogyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvár témájú médiaállományokat.