Somogyvár
| Somogyvár | |||
 |
|||
| A Szent Egyed apátság romjai | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Lengyeltóti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Móring József Attila (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8698 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1911 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Somogyvár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Somogyvár
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| Somogyvár weboldala | |||
Somogyvár község Somogy megyében, a Lengyeltóti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Somogy megyében, Lengyeltótitól délre, Lengyeltóti, Öreglak és Somogyvámos közt fekvő település.
Vonattal megközelíthető a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
A település már a bronzkorban is lakott volt. A történelmi hagyomány szerint Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások, során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetőleg 2.5 hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, az alapítás után még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött. A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitől rövid idő után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.
Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Később az enyingi Török család birtokába került a terület.
A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a Mohácsi verség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
A török hódoltság idején szerb határőröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az őslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiűzése után 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.
1914-ben Somogyvárnak 2299 római katolikus vallású lakosa volt.
1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. Az ásatásokat Bakay Kornél régész vezette és vezeti a mai napig is. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1091-ben felszentelt Szent Egyed bencés apátság romjai
- Széchenyi-kastély
- Szentesica forrás
[szerkesztés] Képgaléria
-
A Szent Egyed apátság romjai légifotón
-
Szentesica forrás
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Somogyvárrról a Várak honlapon
- Somogyvár a Vendégvárón
- Légifotók az apáság romjairól és kastélyról
- Falvak.hu
- Somogyvár a www.utikonyvem.hu oldalon
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
 |
Ez a Somogy megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
