Vácegres
| Vácegres | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Veresegyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dudás Jánosné[1] | ||
| Irányítószám | 2184 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 897 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 65,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vácegres
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vácegres
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 40′ 43,82″, k. h. 19° 22′ 5,48″ | |||
Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye északkeleti sarkában, a Galgamácsa–Veresegyház közötti bekötőút mentén, a Cserhát hegység és a Gödöllői-dombság nyúlványain fekszik.
Története [szerkesztés]
A település első okleveles említése Sydo néven ismert. A Zsidó-nemzetség, illetve a nemzetségből származott Csáky-család ősi birtoka. Szent Balázs vértanúnak szentelt premontrei prépostságáról 1284-ben, 1341-ben találni írott forrást, s egy 1446. évi határjárás is említi. 1421-22-ben még a Csákyak birtoka, rövidesen a Rozgonyiak tulajdonába megy át, majd 1525-ben Werbőczy Istváné. A török időben sem néptelenedett el a község, ismerjük török birtokosait is. Csak az 1686-os felszabadító háború idején futottak szét lakói, ám 1695-96-ban ismét benépesült, római katolikus magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. A kisnemesek kezén lévő falut a XVIII. század első harmadának végén gr. Grassalkovich Antal szerezte meg, és Gödöllő központú birodalmához csatolta. A Grassalkovich család hanyatlása után birtokainak egy részét Tisza Kálmán, majd tőle Fischer Mór vásárolta meg. A földbirtok a XX. században is a Fischer család birtokában volt.
1943-ig a település neve Zsidó volt. Nevét Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának akaratából változtatták át Vácegresre, mely nevet 1943. május 1-jén vette fel. A domboldalakra kapaszkodó község földművelő lakossága zártan és nehezen élt az elmúlt századokban. Bár a második világháború után földhöz jutott a parasztság, hamarosan szövetkezetbe tömörült. A föld már nem tudott mindenkit eltartani, ezért ingázóként a környező városokban és Budapesten keresett és talált munkát a lakosság. Az elmúlt évtizedekben a falukép teljesen átalakult. A régi hossztengelyes parasztházak helyére többszintes családi házakat emeltek. A villany és a vízvezeték kiépítését követően, a rendszerváltás után kiépült a gáz- és a telefonhálózat is.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vácegres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
