Remeteszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Remeteszőlős
Remeteszőlős címere
Remeteszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Kistérség Pilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Szathmáry Gergely Zoltán[1]
Jegyző Dr. Lauko Sándor
Irányítószám 2090
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 755 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 1210,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 0,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Remeteszőlős  (Magyarország)
Remeteszőlős
Remeteszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″
Remeteszőlős  (Pest megye)
Remeteszőlős
Remeteszőlős
Pozíció Pest megye térképén
Remeteszőlős weboldala

Remeteszőlős község Pest megyében, a Budakeszi járásban. Remeteszőlős Magyarország legkisebb területű települése.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest határában helyezkedik el, a főváros felől nézve valamivel Adyliget után. A Budai-hegység 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között fekszik egy völgyben, 342 méter magasan. Két oldalát is kíséri az itt kanyarodó Ördög-árok patak. Fölé magasodik a 424 méter magas Remete-hegy, amelynek barlangjai a település közelében találhatók.[4]

Remeteszőlős területén található a Remete-hegy és a 373 méter magas Hosszú-Erdő-hegy által közrefogott Remete-szurdok, mely a környék kedvelt kirándulóhelye. A szurdokvölgyet mindkét irányból dachsteini mészkőből álló hegyvonulatok kísérik, melyekben rengeteg barlang és más karsztos formáció fedezhető fel. Az itteni barlangokban – melyek olyan, nemegyszer beszédes neveket viselnek, mint Remete-barlang, Kőfülke, Hamispénzverő-barlang, Eltömődött-barlang, Felszakadt-barlang, Hétlyuk-zsomboly, Nyolcadik-lyuk, stb. – bőséges őskori leletet tártak fel a kutatók, egyebek közt pattintott kőeszközöket, több mint két tucatnyi őskori állatfaj maradványait és őskori (Neander-völgyi) emberektől származó csontokat és kincsleleteket.[5]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Remeteszőlős környéke már a jégkorszaktól kezdve lakott volt, ezt bizonyítják azok a bronzkori leletek, melyek a Remete-barlangban kerültek elő.[4]

A község lakosságának többsége 1999. november 7-én, a véleményt nyilvánító lakók 87,5%-ának igen szavazatával[6] döntött népszavazáson arról, hogy le kíván válni Nagykovácsiról [7], a népszavazás eredményének ismeretében a köztársasági elnök a 2000. július 20-án kelt 97/2000. (VII.20.) határozatában mondta ki Remeteszőlős község megszületését, s a település végül a 2002. október 22-i önkormányzati választások napjától vált közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné [8]. Remeteszőlős végleges közigazgatási határait – Nagykovácsi önkormányzata és az új község önkormányzatának megállapodása alapján - 2008. március 4-án állapította meg a Pest Megyei Bíróság [8].

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Budapest (Hűvösvölgy) felől a Nagykovácsi úton közelíthető meg; a BKV járatai közül a 63-as busszal és a 963-as éjszakai busszal érhető el, mindkét járatnak öt megállóhelye van a község területén.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Navratil Ákos 1929-ben súlyos vadbalesetet szenvedett a község területén (akkor még Nagykovácsihoz tartozó útszakaszon), és a szerencsés megmeneküléséért hálából keresztet állíttatott a baleset helye közelében az országút mellé.
  • A településen lakott élete utolsó éveiben Zenthe Ferenc.[9]
  • A község lakója (és 2002-2006 között egyik önkormányzati képviselője) Vikidál Gyula.

Örkény István telefonfülkéje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013 áprilisában, az Örkény István születésének százéves évfordulója kapcsán megrendezett egyéves programsorozat zárásaként a remeteszőlősi polgármesteri hivatal mellett felállítottak egy telefonfülkét az író emlékére. A fülke ajtaján Örkény életnagyságú portréja, egyik oldalán az életrajza, a másik oldalán pedig a Ballada a költészet hatalmáról című novellájának szövege látható. A fülkében található telefon kagylójának felemelésekor működésbe lép egy lejátszó egység, amely Örkény tizenöt egypercesének egyikét játssza le ismert színészek tolmácsolásában.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. ^ a b c Községünk (magyar nyelven). Remeteszőlős. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  5. [Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig]
  6. –sand–: Új szomszédunk született. Sólyomszem, II. évf. 2. szám, 2003. február 10.
  7. Kisbér, Nagykovácsi szakad (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
  8. ^ a b KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI / TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (magyar nyelven) (pdf). Remeteszőlős.hu, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
  9. Borzák Tibor: Halhatatlanul (magyar nyelven). Szabad Föld, 2005. január 28. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
  10. Vincze Barbara: Életre kelt Örkény István telefonfülkéje. Origo.hu. (Hozzáférés: 2013. április 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]