Remeteszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Remeteszőlős
Remeteszőlős címere
Remeteszőlős címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás község
Polgármester Szathmáry Gergely (független)[1]
Jegyző Dr. Lauko Sándor
Irányítószám 2090
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség1022 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség287,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″
Remeteszőlős (Pest vármegye)
Remeteszőlős
Remeteszőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
Remeteszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Remeteszőlős témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Remeteszőlős község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban. Magyarország legkisebb területű települése.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Budapest határában helyezkedik el, a főváros felől nézve valamivel Adyliget után. A Budai-hegység 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között fekszik egy völgyben, 342 méter magasan. Két oldalát is kíséri az itt kanyarodó Ördög-árok patak. Fölé magasodik a 424 méter magas Remete-hegy, amelynek barlangjai a település külterületén találhatók,[4] és amelyről kapta nevét a település. Szomszédai: Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár illetve a főváros II. kerülete.

Remeteszőlős területén található a Remete-hegy és a 373 méter magas Hosszúerdő-hegy által közrefogott Remete-szurdok, mely a környék kedvelt kirándulóhelye. A szurdokvölgyet mindkét irányból dachsteini mészkőből álló hegyvonulatok kísérik, melyekben rengeteg barlang és más karsztos formáció fedezhető fel. Az itteni barlangokban – melyek olyan, nemegyszer beszédes neveket viselnek, mint Remete-barlang, kőfülke (Remete-hegyi-kőfülke), Hamispénzverő-barlang (Remete-hegyi 11. sz. barlang), Eltömődött-barlang (Remete-hegyi 10. sz. barlang), Felszakadt-barlang (Remete-hegyi 14. sz. barlang), Hétlyuk-zsomboly (Hét-lyuk), Nyolcadik-lyuk (Remete-hegyi 8. sz. barlang), – bőséges őskori leletet tártak fel a kutatók, egyebek közt pattintott kőeszközöket, több mint két tucatnyi őskori állatfaj maradványait és őskori (Neander-völgyi) emberektől származó csontokat és kincsleleteket.[5]

Ugyancsak remeteszőlősi közigazgatási területen, vagy a község határán terül el a Budai-hegység ezen részének néhány turisztikailag érdekes, látogatott részlete, mint például a Kovácsi-erdőföldek nevű irtásterület, a hegység egyik legnagyobb kiterjedésű fátlan, fennsík jellegű részlete, vagy a Kálvária-domb, melynek tömbjében a Budai-hegység egyetlen, ma ismert bazaltos barlangja, a Budaligeti-bazaltos-barlang is nyílik.

Történelem[szerkesztés]

Remeteszőlős környéke már a jégkorszaktól kezdve lakott volt, ezt bizonyítják azok a bronzkori leletek, melyek a Remete-barlangban kerültek elő.[4]

A község lakosságának többsége 1999. november 7-én, a véleményt nyilvánító lakók 87,5%-ának igen szavazatával[6] döntött népszavazáson arról, hogy le kíván válni Nagykovácsiról[7]. A népszavazás eredményének ismeretében a köztársasági elnök a 2000. július 20-án kelt 97/2000. (VII.20.) határozatában mondta ki Remeteszőlős község megszületését. A település végül a 2002. október 22-i önkormányzati választások napjától vált közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné.[8] Remeteszőlős végleges közigazgatási határait – Nagykovácsi önkormányzata és az új község önkormányzatának megállapodása alapján – 2008. március 4-én állapította meg a Pest Megyei Bíróság.[8]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2002–2005: Giró István (független)[9]
  • 2005–2006: Muhari Kálmán (független)[10]
  • 2006–2010: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[11]
  • 2010–2014: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[12]
  • 2014–2019: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[13]
  • 2019-től: Szathmáry Gergely (független)[1]

A településen 2005. június 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, visszavonult a közélettől.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
755
763
915
1037
1229
1022
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,8% görögnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 7%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26,6% (28,4% nem nyilatkozott).[15]

Közlekedés[szerkesztés]

A település Budapest (Hűvösvölgy) felől a Nagykovácsi úton (a 11 104-es számú mellékúton) közelíthető meg; a Volánbusz járatai közül a 63-as busszal és a 963-as éjszakai busszal érhető el, mindkét járat öt megállóhellyel érinti a községet.[4] Az 1980-as években az akkor még Nagykovácsi üdülőövezetének számító területet gyors autóbuszjárat (T3-as busz) is érintette.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Navratil Ákos 1929-ben súlyos vadbalesetet szenvedett a község területén (akkor még Nagykovácsihoz tartozó útszakaszon), és a szerencsés megmeneküléséért hálából keresztet állíttatott a baleset helye közelében az országút mellé.
  • A településen lakott élete utolsó éveiben Zenthe Ferenc.[16]
  • A község lakója (és 2002-2006 között egyik önkormányzati képviselője) Vikidál Gyula.

Örkény István telefonfülkéje[szerkesztés]

2013 áprilisában, az Örkény István születésének százéves évfordulója kapcsán megrendezett egyéves programsorozat zárásaként a remeteszőlősi polgármesteri hivatal mellett felállítottak egy telefonfülkét az író emlékére. A fülke ajtaján Örkény életnagyságú portréja, egyik oldalán az életrajza, a másik oldalán pedig a Ballada a költészet hatalmáról című novellájának szövege látható. A fülkében található telefon kagylójának felemelésekor működésbe lép egy lejátszó egység, amely Örkény tizenöt egypercesének egyikét játssza le ismert színészek tolmácsolásában.[17]

Barlangjai[szerkesztés]

Hét-lyuk, Hosszúerdő-hegyi-rókalyuk, Hosszúerdő-hegyi-sziklaüreg, Nagysuty-barlang, Rácskai-barlang, Rácskai-kőfejtő 3. sz. barlangja, Rácskai-kőfejtő 4. sz. barlangja, Remete-barlang, Remete-hegyi 2. sz. barlang, Remete-hegyi 3. sz. barlang, Remete-hegyi 4. sz. barlang, Remete-hegyi 7. sz. barlang, Remete-hegyi 8. sz. barlang, Remete-hegyi 10. sz. barlang, Remete-hegyi 11. sz. barlang, Remete-hegyi 13. sz. barlang, Remete-hegyi 14. sz. barlang, Remete-hegyi 15. sz. barlang, Remete-hegyi-kőfülke, Remete-völgyi Felső-barlang, Tölcsér-zsomboly és Törpe-zsomboly.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. a b c Községünk (magyar nyelven). Remeteszőlős. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  5. [Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig]
  6. –sand–: Új szomszédunk született. Sólyomszem, II. évf. 2. szám, 2003. február 10.
  7. Kisbér, Nagykovácsi szakad (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
  8. a b KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI / TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (magyar nyelven) (pdf). Remeteszőlős.hu, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
  9. Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. a b Remeteszőlős települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  11. Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  13. Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. Remeteszőlős Helységnévtár
  16. Borzák Tibor: Halhatatlanul (magyar nyelven). Szabad Föld, 2005. január 28. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
  17. Vincze Barbara: Életre kelt Örkény István telefonfülkéje. Origo.hu. (Hozzáférés: 2013. április 13.)

További információk[szerkesztés]