Dachsteini mészkő
A dachsteini mészkő az ALCAPA-főegységben – Magyarországon a Dunántúli-középhegységben és a Duna-balparti rögökben – általánosan előforduló, többnyire a fődolomitra települő, késő triász (felső karni–rhaeti) korú formáció, illetve az ezt alkotó karbonátos kőzet. Színe többnyire világosszürke. Teljes rétegvastagsága többnyire 700–1000 m. Alsó, a fődolomit felé átmeneti jellegű szakaszát „átmeneti rétegek”, illetve „fenyőfői tagozat” néven különböztetik meg.
Anyaga egy nagy karbonátplatform peritidális, illetve szubtidális övében ülepedett le. Ez azt jelenti, hogy az üledékképződés helye egy, a tengerparttól távol eső tengeri plató volt. A szárazföld felől érkező üledékek nem jutottak el ide (homok- és agyagtartalma 1%-nál is kevesebb), mivel már a parthoz közelebbi, mélyebb részeken lerakódtak. Jellegzetesen Lofer-ciklusos, azaz a sekélytenger időnként szárazulattá vált, majd újra elöntötte a tenger. Erről őstalajnyomok és száradási repedések tanúskodnak.
Az ősi tengeri környezetben jellemzőek voltak a foraminiferák, zöldmoszatok, korallok. A kőzet sok Megalodus kagylómaradványt tartalmaz.
Forrás [szerkesztés]
- Gyalog L. (szerk): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. MÁFI és MOL, Budapest, 1996. ISBN 963-671-185-2
