Szigetcsép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetcsép
Szigetcsép címere
Szigetcsép címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ráckevei
Jogállás község
Polgármester Kóta István[1]
Irányítószám 2317
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 2290 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 128,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetcsép  (Magyarország)
Szigetcsép
Szigetcsép
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 18° 58′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 18° 58′ 06″
Szigetcsép  (Pest megye)
Szigetcsép
Szigetcsép
Pozíció Pest megye térképén

Szigetcsép (németül Tschip) község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Csepel-sziget középső részén a Ráckevei-Duna és a Duna között terül el, Budapesttől 30 kilométerre. A Település megközelíthető a Ráckevei HÉV-vel, gépkocsival az 5101-es számú úton, illetve menetrend szerinti buszjárattal Csepelről.

A község előtt fűzfákkal, nádasokkal kísért holtágakat láthatunk. Ezek a "hókony"-ok, amelyeket a Duna jeges áradása hagyott maga után. Itt nyúlnak be legjobban a szigetre. Ma kitűnő horgászvizeket és szép nyaralóházakat láthatunk itt. A Duna-ágat nád, gyékény és sás kíséri. A nádas helyenként szigeteket alkot, ezek az Európa-híres úszólápok. Szerepük a biológiai víztisztításban jelentős. Megcsodálhatjuk a sárga tavirózsát is, mely a fehér társánál is ritkább. Itt található kiemelendő védett növények, növénytársulások még: a tőzegmohafajok, a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári nőszőfű, a tőzegpáfrány-telepek, a tündérrózsa-hínár. Ritka, védett állatokban is bővelkedik a vízpart. Néhány közülük: bütykös hattyú, réti csík, vágócsík, mocsári teknősök, bölömbika, törpegém, récefélék, vöcsök, pettyes vízicsibe, haris, vízicickány, vidra. A falu határában, az erdő szélén gyakran látni őzeket, nyulakat, fácánokat, barna rétihéját is.

A falu határában a szántóföldi művelésre alkalmas területen a folyami kavicsréteget homok fedi. Talaja öntéstalaj szerkezetű. Az évi napsütéses órák száma magas (2000 óra), az évi középhőmérséklete 10-11 °C , az átlagos évi csapadékmennyiség 618 mm. A két folyóág közötti mikroklíma, a magas páratartalom kedvez a kertészetnek, szőlészetnek és gyümölcstermesztésnek. A falu határában egy csirketenyésztő üzem is működik.

Gál Szőlőbirtok és Pincészet

A mezőgazdaságon kívül még több embert foglalkoztat a helyi gumiüzem, ablakgyártó üzem és a különböző vendéglők, boltok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.

A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-től ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegnő. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a 15. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni hászbirtokokhoz tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikusokkal. 1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.

A dualizmus idején a falu fejlődése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult. A községhez tartozik Szőlőtelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szőlő telepítését.

1914-ben az első világháború kitörésekor 500 férfi vonult be a községből, 58-an hősi halált haltak. A Tanácsköztársaság utáni román megszállástól a község sokat szenvedett.
A második világháború idején a későbbi Csepel Autógyár helyén működő repülőgépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind falu épületeit mind a lakosságát. 1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára. 1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bűnösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezőkövesdről, Körösladányból és Szlovákiából hoztak embereket. Számuk az 500 főt meghaladta.
Ennek megfelelően folyamatosan változott a falu népességének összetétele.

1952-ben megalakul a Lenin MGTSz, amely 1970 után Csepel-szigeti Lenin MGTSz néven egyesül a szigetszentmártoni és szigetújfalui szövetkezetekkel. A község határában kezdte meg működését a Kertészeti Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Szigetcsépi Tangazdasága, amely nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a mai napig.

A '90-es években a tsz átalakult Csepel-szigeti Szövetkezetté. Megalakult a német és a szerb kisebbségi önkormányzat. Felépült az új községháza és a reformátusok temploma is. A régi iskola felújításával kialakították az Időskorúak Napközi Otthonának épületét. A '80-90-es években az iskola is új otthont kapott. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz-, csatorna- és gázvezeték, a telefonhálózat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ortodox templom

1768-ban épült copf stílusban. A tornyot csak 1828-ban emelték. Értékes dísze az 1907-ben felújított ikonosztáz.

Ortodox Szerb Templom Szigetcsépen.JPG

A templombelső Mária-trónusa 18. századi, melyet vászonra festett kép díszít.( A fotó a felújított templom 2005. novemberi külső képe)

  • Római katolikus templom

1758-ban szentelték fel a Szent Teréz-templomot, melyet Mária Terézia építtetett és 1755-ben készült el. Barokk főoltára szépen faragott vörös márvány. Egy korábbi kutatás salzburgi munkának tartja. A templom mellett kialakított kert a falu egyik büszkesége. Horváth József, a korábbi plébános, püspöki tanácsos kezdeményezésére egy csodálatos zarándokhelyet alakítottak ki. A Fatimai Szűzanya szobor köré szép sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjai Szűzanyának épített kápolnát, a lourdesi barlang hasonmását hozták létre. A legszebb templomkert pályázaton 1992-ben 2. díjat nyert.

  • Református templom
Református templom

Legújabb templomunk. Modern épület, a teteje viszont régi. Erdélyből szállított fazsindelyes tető, amelynek legfelső részén üvegablakok biztosítják a fényt, a világosságot. Belseje egyszerű, mint maga a vallás. Figyelemre méltó a szószék fakazettás hátulja. A hatszögletű Úrasztala a csillagot jelképezi. Komlósi Péter esperes szentelte fel a templomot 2000. október 23-án. Az istentiszteleten Ulrich Wehman bielefeldi lelkész hirdette az igét. Az ünnepségen a Dunamelléki Egyház 19 lelkésze is jelen volt.

  • Emlékmű
Milleniumi emlékmű

A Millenniumi zászló átadásakor avatták fel, a református templom előtti téren. A három egyház (római katolikus, református és ortodox) kezdeményezésére a három egyház összefogását, összetartozását fejezi ki a művész, Kampfl József. A kb. 150 × 150 × 80 cm méretű rusztikus felületű szikla a vallás az egyház stabilitását jelképezi, a rá állított finoman megmunkált oszlop, a hozzá kapcsolódó kultúrát szimbolizálja. Az oszlopon elhelyezett párnán a három egyházat szimbolizáló püspöki korona látható. Az emlékmű mészkőből készült, a magassága 450 cm. Bobonkov-szakadék

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetcsép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]