Hévízgyörk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hévízgyörk
Hévízgyörk címere
Hévízgyörk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Aszódi
Kistérség Aszódi
Jogállás község
Polgármester Tóth Tibor[1]
Irányítószám 2192
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 2997 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 137,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hévízgyörk  (Magyarország)
Hévízgyörk
Hévízgyörk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 19° 31′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 19° 31′ 12″
Hévízgyörk  (Pest megye)
Hévízgyörk
Hévízgyörk
Pozíció Pest megye térképén
Hévízgyörk weboldala

Hévízgyörk község Pest megyében, az Aszódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hévízgyörk Budapesttől 35 km-re található, a Gödöllői-dombság keleti felén, a Galga völgyében. A település az őskortól a középkoron át napjainkig lakott volt. A falu múltjának egyik meghatározó emléke középkori temploma, amelyet a helybeliek az Öregtemplomként emlegetnek. Az 1988-ban helyreállított és azóta gondosan karbantartott épület méltán tart számot az idelátogatók érdeklődésére.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hévízgyörk Pest megyében a Gödöllői dombvidéktől keletre, a Galga-patak völgyében, a vízfolyás jobb partján található. A Galga-patakot, mely a Cserhátban ered és a Zagyvába ömlik, sűrűn szegélyezik a települések. A vidék változatos képet nyújt meredek partjaival, lapos dombjaival, sík területeivel.

A Galga völgye igen csalogató volt a letelepedni szándékozóknak már évezredek óta, hiszen a folyóvíz mellett a szintén fontos földműveléshez, állattartáshoz szükséges területek szintén rendelkezésre álltak. Legrégebbi emlékünk az ókorból származik, s ezt követően az emlékek segítségével végigkövethetők a különböző korszakokra jellemző emberi tevékenységek, életkörülmények. A legtöbb emlék a középkorból maradt ránk, azonban még ennek a korszaknak a "dokumentációja" is hiányosnak bizonyul. A birtok létezésére utaló első adat 1438-ból származik: Hévízgyörk ekkor Fornak András és Pohárnok András családjainak birtoka volt. 1482-ben egy Gyerk nevű helység kerül említésre egy oklevélben, mely nagy valószínűséggel szintén a mai Hévízgyörkre enged következtetni. Az oklevélben a Rozgonyi család neve szerepel, és tudván, hogy Tura és Hévíz Rozgonyi birtokká váltak, következtethetünk arra, hogy Hévízgyörk is a birtok részévé vált.

A következő emlék 1516-ból származik, egy ekkori oklevélen már Bornemissza Zsigmond birtokaként tüntetik fel Hévízgyörköt. Sokan úgy tudják az itt élők közül, hogy 1530 körül a falu elnéptelenedett, azonban a ránk maradt írásos emlékek szerint ez nem történt meg. Ebből az időből maradt ránk összeírás a lakosokról és a váci püspökségnek való dézsma beszolgáltatásáról is. 1565-ből származik az első említése Hévízgyörknek egy adóösszeírás megmaradt darabjain, Hewyzgeork néven. Ezt követően, 1593-tól 1637-ig nem került elő semmilyen írásos anyag a falu életéből, ezért következtethetünk arra, hogy néhány évig valóban lakatlanul állt a falu, azonban feltételezhető, hogy a tizenöt éves háború végeztével visszatelepültek a lakosok. Az 1700-as évek elejétől a bujáki és részben hatvani uradalomhoz tartozó Hévízgyörk a környező nagybirtok részévé vált.

Mint minden falu életében, Hévízgyörk esetén is szorosan összefonódik a vallás és a település története. 1700-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzései alapján három felekezet lakosai éltek a faluban. Ma a faluban négy templom található, közülük egy műemlék. Az 1704-ben épített református templom kegytárgyai közül az 1723-ból való kehely érdemel említést. A klasszicista stílusú evangélikus templom a 19. század elején épült. A falu mellett 1,5 hektárnyi horgásztó található. Országosan ismert a hagyományőrző, Arany minősítésű Hévízgyörki Asszonykórus.

A Hévízgyörki Asszonykórus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969-ben alakult meg a hévízgyörki Asszonykórus, és azóta már sok sikert szerzett a település számára. Az asszonyok nagyon sok helyen megfordultak Magyarországon és külföldön egyaránt. Mindenhol nagy elismerésben részesültek és érmeket szereztek. Szereplésük révén az emberek megismerték hol is van a térképen Hévízgyörk. Tevékenységük célja a régi szokások felelevenítése, megőrzése és a modern kor eszközeivel történő népszerűsítése.

Az Öregtemplom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Öregtemplom

A falu első temploma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1570-ben a bujáki uradalom összeírásában szerepel egy mondat, amely kapcsolatban lehet templomunkkal, s amelyet érdekességként említek meg: „A falu - (Hévízgyörk) - 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak”. Ez talán a templom mai védőszentjének nevével van kapcsolatban? A többi falu a környéken mind egységesen Szent Mihály és Szent György napján fizette adóját. A 18. század közepétől napjainkig nyomon követhetően Szent Márton a védőszentje a templomnak. Ha ez az 1570-es adat összefüggésbe hozható a Szent Márton titulussal, úgy ezt első említésnek is tekinthetjük.

A templom történetében szót kell ejteni a református egyházról is, mivel a két felekezet története egy ponton összekapcsolódik.

Haraszthy Lajos tanulmányából ismert, hogy Hévízgyörkön a reformátusok anyaegyháza már 1600-ban fönnállt. Az 1653-as egyház látogatási jegyzőkönyvben olvasható, hogy a régi katolikus templom még mindig a reformátusok birtokában van, ami ellen a katolikusok panaszt tettek.

Valószínűleg 1662 és 1666 között került újra a katolikusok birtokába a templom, mert 1666-ban a hévízgyörkiek 12 forintnyi évi egyházi tizedüket már katolikus templomukra fordíthatták, a püspök engedélyével.

1675-ben az un. Pongrácz-féle térkép templomos helynek jelölte Hévízgyörköt. 1676-ban a faluhoz tartozó Tótfalu puszta egyházi tizedét megkapták "templomuk céljára". 1700-ban a róla felvett jegyzőkönyvtanúsága szerint négyszögű kövekből épült, szögletes tornyú, az északi oldalán sekrestyével bővített templom állt a faluban. 1733-ban a templom helyreállításáról és egyházjogi státusáról, azaz nem önálló, hanem Bag filiájaként (leányegyház) való működéséről tettek említést. 1734-ben és 1736-ban a helyreállított templom felszerelési tárgyait említik meg, majd 1746-ban részletesebben leírják a templom állapotát, és először nevezik meg védőszentjét: Szent Mártont.

1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen csak felújításra szoruló állapotban. A templom tornyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot akkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Teréz rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták (ez ma is látható). Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhattak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy "a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a "toronynak fa munkája megromlott … "rotthadt gerendáit ki kellene cserélni".

A XVIII. század végétől folyamatosan használhatták a templomot. XIX. századi használatban nincs okunk kételkedni, de erre csak a templom állapotából lehet következtetni.

1924. május 9-én nagy vihar volt Hévízgyörkön, s a templom úgy megrongálódott, hogy abban istentiszteletet ezt követően nem tudtak tartani. Ezért a lelkész híveivel új templom építésére szánta el magát. Az 1924. évi vihart követően a kis templomot szerették volna lebontani, s építőanyagát felhasználni. Szerencsére ez nem történt meg, bár az új templom felépült.

A II. világháborúig a templomot folyamatosan használták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hévízgyörk testvérvárosa a németországi Bamberg közigazgatási területéhez tartozó 5700 lakosú kisváros, Schlüsselfeld. A két település vezetősége 2003 tavaszán vette fel egymással a kapcsolatot. Majd ezután 2004 szeptemberében találkoztak először és végül 2005. június 25-én írták alá a megállapodást.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt él Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok magyar kardvívó
  • Itt született 1927. február 10-én Pauló Lajos (meghalt 1975. augusztus 17-én) rendező. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. 1960-tól haláláig a Magyar Televíziónál az Ifjúsági osztályon dolgozott. Az ő nevéhez fűződik az MTV híres kulturális tehetségkutató sorozata, a Ki mit tud?.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]