Göd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göd
Göd címere
Göd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dunakeszi
Kistérség Dunakeszi
Jogállás város
Polgármester Markó József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2131 és 2132
Körzethívószám 27
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 18 005 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 814,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Göd (Magyarország)
Göd
Göd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″
Göd (Pest megye)
Göd
Göd
Pozíció Pest megye térképén
Göd weboldala

Göd város Pest megyében, a Dunakeszi járásban. A Dunakanyar kapujának nevezett település vonzó nyaralóhely a Duna partján.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunakanyar közelében található Dunamenti település, a Dunakanyar kapujaként is szokták nevezni. Budapesttől kb. 25 km-re északra, Váctól 9 km-re délre található.

Megközelítése, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, mely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt. (részletes leírás: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008/június).

Mohácsig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említik. A váci püspökség birtoka ekkor Göd. A pusztító tatárjárás után Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez kerül, aki Fejér megye ispánja. Ekkor említik először oklevélben a települést 1255-ben. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi vész után a terület folyton rablások áldozatává vált, ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták a vidéket a török és a keresztény hadak. A lakosság elmenekül, templom, temető falu elpusztul. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta, mely Sződhöz tartozik.

Újjáépülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1700 körül alakul ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája. 1718-ban Madách László lesz a birtokosa Sződdel együtt. Felépül a Madách kastély és birtok. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lesz, kiépül a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde épül. A falu újjáépülése színtiszta magyar lakosokkal. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása, postakocsijárat indul. Mayerffy József bérli a pusztát, juhtenyésztés, pincészet, gazdasági épületek épülnek. A sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelennek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, Reformkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1805-ben Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnik, Mayerffyak megvásárolják Gödöt. A tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius, serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja. Montreál csehországi herceg Széchényi előtt vette bérbe. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlják. A Sina család tulajdona a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázza. Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1873-ban megjelenik Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf, kastélya a Madách utcában. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló a gödi istálló lakója, tenyésztője Blaskovics Ernő, aki idehozta, így kialakult egy versenyló tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, posta-ügynökség a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat épített. Megjelenik Kis-Göd, a Villatelep. 1900 környékén Tégla és cementlapgyár üzemel 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolja Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona. Parcellázás Felsőgödön. 1902-ben felépül a mai Művelődési ház a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemel. A Budapest-Göd kerékpár verseny célállomása. Alsógödön katolikus kápolna épül. 1908-ban száz éve megindul Felsőgödön a tanítás. Felsőgöd gyorsan fejlődik, felépül a postaügynökség, vasúti megálló létesül, helyi újság, másik iskola indul, kaszinó nyílik, katolikus harangláb a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kiválik Sződből és különálló településéé válik. Megépül az első gyógyszertár, az első mozi, temető. Az első világháború hős halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton 10 fűzfa 1-1 névvel. Felsőgöd nagyközség lesz, postahivatal épül.

Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követi Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakul, iskola nyílik az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépül a katolikus templom a Bozóky téren, Iparoskör alakul. Létrejön a Fecskefészek, cserkész mozgalom indul és Alsógödön is mozi nyílik. Megindul Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakul, a plébánia épülete felépül. Alsógödön, postahivatal állandó iskola, református imaház, evangélikus templom épül. Csendőrőrs jön létre a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépül a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílik az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítanak, majd gazdaságtalan működése miatt megszűnik. A református templom és a zsinagóga felépül Felsőgödön. 1939-ben Anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepülnek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszus.

A II. világháború óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben melegvízforrást találnak, erre épül rá a mai Termálstrand. Egészségház, népkönyvtár nyílik. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesül. Megindul a Gödi Körkép, Piarista Szakmunkásképző megindítja a tanítást. 1993-ban az alsógödi katolikus templom leég, 1996-ra újjáépül. 1999 augusztus 20-án Göd városi rangot kap. Felépül a golfhotel, a Samsung gyár, a városi sportcsarnok, befejeződik a csatornázás, az utak aszfaltozása még ma is folyik...

A középkori elpusztult falu újjáépült, 1877-ben még csak 118 lakosa volt, ma már meghaladja a 18 ezret.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemeskéri-Kiss Kúria
  • Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
  • A 2001-ben feltárt Contra Constantiam késő római kori erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal
  • Pich-villa (a mai városháza)
  • Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
  • Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
  • Walch-ház (ma általános iskola), az egykori téglagyár irodája, majd villa
  • Irma-lak
  • Latabár-villa
  • Délibáb-villa
  • Huzella-villa, Dr. Huzella Tivadar hozta létre az alsógödi Biológiai Kutatóállomást 1930-ban, ma az ELTE tulajdona
  • Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
  • Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
  • Szapáry kastély
  • Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
  • A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
  • Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

  • Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
  • Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

  • Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-ban épült újjá
  • Alsógödi református templom
  • Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Göd mellett közvetlenül megtalálható a Dunának egy gyönyörű szakasza, amely kedvelt kirándulóhely a környéken.
  • A gödi sziget, mely egyedi értékei miatt védelem alatt áll.
  • Szakáts-kert
  • Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát
  • Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.

Egyéb nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termálvízű Strand.

A kakaós csiga, eredeti nevén csokoládés tekerge gödi találmány, egy gödi cukrászmester készítette 33. születésnapja alkalmából barátainak, de a cukrászdába is került belőle, és a vásárlók körében osztatlan sikert aratott. Mindez 1908. január 10-én történt.[forrás?]

Híres gödiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gödön található az ország egyik legjobb utánpótlás kajak-kenu szakosztálya, ahol Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok és Szaszák Dénes világkupa- és Európa-bajnok kajakozó is kezdte pályafutását.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál színesíti a város életét:

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gödi oktatás már több mint 100 éves. Több általános iskola, több óvoda, bölcsőde, piarista iskola van.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovasmúlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség van. A hosszú Dunapart sok kajakozót, kenuzót, evezőst, bármilyen vízi sportost vonz, a versenyeredményekben is meglátszik Göd magas színvonalú szereplése. A Göd SE idén lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. Gödön megtalálható teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés. A gödi kézilabdások is a sportág élvonalában állnak. Gödön még asztalitenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és még megannyi sportolási lehetőség van. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Gazdasági élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínű, hogy a hajdani Göd lakói inkább állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, földművelésre a régi módszerekkel nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék legeltetésre kiválóan alkalmas. Hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen volt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat. A nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett lehetett a halászat. A tervszerű halászat nyoma a vizafogó, amely 1528-ban Vác és Buda között épült.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítették a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

Gödre települt a Samsung gyár az M2 mellé.

Göd testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]