Ranschburg Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ranschburg Jenő
Ranschburg.JPG
Ranschburg Jenő a 2010-es budapesti könyvfesztiválon
Született 1935. december 19.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 2011. március 10. (75 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Farkas Zsuzsanna gyógypedagógiai tanár
Foglalkozása pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa
Díjak Hazám-díj (2010)
Prima Primissima díj (2009)
Budapest díszpolgára (2006)
Pro Scola Urbis (2002)
Ifjúsági díj (1984)
Kitüntetései Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
Ranschburg Jenő hivatalos oldala

Ranschburg Jenő (Budapest, 1935. december 19. – Budapest, 2011. március 10.[1]) pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Ranschburg Jenő 1935. december 19-én született Budapesten Ranschburg Zoltán és Jónap Piroska gyermekeként.

Budapesten a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben végzett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1964-ben az ELTE bölcsészkarának pszichológia–magyar szakán. 1961–1963 között előbb Velencén, majd Budapesten dolgozott gyógypedagógus tanárként. 1963–1965 között az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1965–1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője.

  • 1977–1997: tudományos osztályvezető az MTA Pszichológiai Intézetében.
  • 2002–2011: főiskolai tanár a Szolnoki Főiskolán.
  • 2007-2011: professor emeritus a Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Humántudományi Tanszékén

1966-ban kötött házasságot, felesége Farkas Zsuzsanna gyógypedagógiai tanár. 3 gyermekük van (Vera: 1967, Edit: 1970, Zoltán: 1985)

Fiatalon – majd később is[2] – írt gyermekverseket, kritikusai szerint kiváló költő volt. Versei a Piros tinta című antológiában és a Gyerekségek című önálló kötetben jelentek meg. Idézet a Gyász című verséből:

Becsaptak mind, meghalt a nagypapám!
Hisz sír mindenki, mint a vízözön
És rám szólnak, hogy újra nagy a szám
Mert ehhez aztán végképp nincs közöm!
Becsaptak mind, meghalt a nagypapám…
Elmondom neki, majd ha visszajön!

[szerkesztés] Társadalmi tevékenysége

[szerkesztés] Társasági tagságok

  • 1997-ig tagja volt a Nemzetközi Pszichológiai Társaságnak, a Nemzetközi Fejlõdéslélektani Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak.
  • 1992-tõl 1996-ig az Országos Gyermekvédõ Liga elnöke volt, haláláig a Liga tiszteletbeli elnöke.

[szerkesztés] Tudományos fokozata

  • A pszichológiai tudományok kandidátusa (1972)

[szerkesztés] Kitüntetései, díjai

[szerkesztés] Művei

Ranschburg Jenő dedikál az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2010. június
  • Családi kör (1977)
  • Szülők könyve (2009) – A fogantatástól az iskolakezdésig
  • Szülők könyve 3CD (hangoskönyv, 2008)
  • Mit rontottunk el? (2009) – Kérdések és válaszok a honlapról
  • Szülők kis könyve (2009)
  • A meghitt erőszak (Saxum, 2006) – A családon belüli erőszak lélektana
  • Félelem, harag, agresszió (NT, 2004)
  • Gyerekségek (Versek, több kiadás)
  • Gyerekségek (hangoskönyv, 2008)
  • Egymást keresik (2007)
  • Szülők lettünk (2003)
  • Jellem és jellemtelenség (2009)
  • Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban (NT, 2008)
  • Nyugtalan gyerekek (2009) – Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban
  • Áldás vagy átok (2006) – Gyerekek a képernyő előtt
  • Rögök az úton (2007) – Egyén és család pszichológiai írások
  • Üze-netek (2006) – Pszichológiai tanácsadás neten
  • Az én… és a másik (2003) – A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése óvodáskorban
  • A világ megismerése óvodáskorban
  • Az érzelem és a jellem lélektanából
  • Gepárdkölykök (2004) – Mesterek mesterei
  • Szülők lesznek (1979) – A családi nevelés pszichológiája az iskoláskorig
  • A nő és a férfi (NT)
  • Személyiségünk titkai (Popper Péterrel, RTV, 1978) – Hogy nálam különb legyen…
  • Szeretet, erkölcs, autonómia (1993, 1984)

[szerkesztés] További művei

  • Jövőnk titka: a gyerek… (szimpozion, 2009) – Zseni? Okos? Különleges?
  • Szegény nők, szegény férfiak (szimpozion, 2009)
  • Az erőszak sodrásában (szimpozion, 2009)
  • Lelkünk rajta (Pszinapszis, 2009)
  • Család és gyermek (Pszinapszis, 2008)
  • Családi boldogság, családi pokol? (Mesterkurzus, 2009)
  • Felcserélt szerepek (Mesterkurzus, 2007) – Nagyszerű nők, gyönyörű férfiak
  • Láthatatlan ellenségek (Mesterkurzus, 2007) – Gyávaság, gyűlölet, erőszak
  • A család: Harcmező és békesziget (Mesterkurzus, 2007)
  • Öröm, fájdalom, tabu (Mesterkurzus, 2006) – Boldogság és keserűség a szexben
  • Sorsdöntő találkozások: Szülők és gyermekek (Mesterkurzus, 2005)
  • Végzet, sors, szabad akarat (Mesterkurzus, 2004)

[szerkesztés] Megjegyzések

A családi hagyomány szerint Ranschburg Pál rokona, bár „ez a kérdés egyébként mindmáig nem tisztázott – de nincs is különösebb jelentősége.”[3]

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Meghalt Ranschburg Jenő; „Elhunyt Ranschburg Jenő”, MTI, 2011. március 10. (Hozzáférés ideje: 2011. március 13.) 
  2. A Gyerekségek című kötetében, 1996-ban keltezett költemények is találhatók
  3. Ranschburg Jenő: Kiküzdött harmónia

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök