Szilisztra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilisztra / Durosztol (Силистра)
Silistra-art-gallery-Minkov.jpg
Szilisztrai művészeti galéria
Szilisztra / Durosztol címere
Szilisztra / Durosztol címere
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Megye Szilisztra
Kistérség Szilisztra
Polgármester Ivo Andonov (független)
Irányítószám 7500
Körzethívószám 086
Népesség
Teljes népesség 35 230 fő (2012)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 6 m
Terület 27,159 km²
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilisztra / Durosztol (Bulgária)
Szilisztra / Durosztol
Szilisztra / Durosztol
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 44° 07′ 00″, k. h. 27° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 07′ 00″, k. h. 27° 16′ 00″
Szilisztra / Durosztol weboldala

Szilisztra város (Силистра / Silistra) (régi magyar neve: Durosztol) Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban. 2005 végén a lakossága 49 166 fő volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg trák település volt, majd 106-ban rómaiak alapították Durustorum kolóniát. A 7. században bolgárok foglalják el, ekkor Drásztár a neve. Az első bolgár birodalom alapítója, Aszparuh kán, 30 éven át itt lakozott és megerősítette a várat. A 9. században Omurtag kán palotát építtetett, amely a bolgár cárok dunai rezidenciája lett. A palotát 3,5 – 4 méteres vastagságú fal vette körül, így amikor 896-ban a honfoglaló magyarok megtámadták, Simeon cár visszaverte őket. Amikor a bolgárok kereszténnyé lettek, itt volt az egyik első püspöki székhely. A város katonai jelentősége a török hódoltság alatt is megmaradt, és itt volt a teljes Dobrudzsát és Kelet-Bulgáriát magában foglaló szandzsák központja. A szilisztrai hajóépítők a többi dunai város számára is dolgoztak.

1828. július 21-étől november 10-éig és 1829. május 17-étől június 29-éig az oroszok ostromolták; június 29-én Kraszovszkij tábornok megadásra bírta, utána hét évig orosz kézen volt. Miután Törökország megfizette az oroszoknak a kirótt hadisarcot, 1841-ben visszakapták Szilisztrát. Az újabb török uralom alatt épült az Abdul Medzsid-erőd. A krími háborúban az oroszok 1854 májusában újra megostromolták, de egy hónap után sikertelenül elvonultak. 1878-ban Bulgária része lett, majd az első világháború után – Dél-Dobrudzsa részeként – Romániához került. 1888-ban a Szilisztrához közeli Ferhatlar (ma: Delcsevo) faluban született Süleyman Hilmi Tunahan, a híres török muszlim vallástudós. 1940 óta ismét Bulgáriához tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilisztra látképe
Szilisztra látképe
  • A város legfőbb turisztikai nevezetessége az I. Theodosius korából származó római sír. Freskói az elhunyt római házaspárt, szolgáikat, pávákat és vadászjeleneteket ábrázolnak.
  • Abdul Medzsid-erőd (1841-1853)
  • A Szent Péter és Pál-templom a krími háború után épült.
  • A Tutrakan és Szilisztra közti Duna-szakaszon található a Szrebarna Bioszféra Rezervátum.
  • Kurshumlu mecset

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilisztra témájú médiaállományokat.