Nagykikinda
| Nagykikinda (Кикинда / Kikinda) | |||
 |
|||
| Nagykikindai utcarészlet a katolikus templommal | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Észak-bánsági | ||
| Község | Nagykikinda | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ilija Vojinović (DP) | ||
| Irányítószám | 23300 - 23310 | ||
| Körzethívószám | +381 230 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 37 676 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 199 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 73 m | ||
| Terület | 189,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagykikinda
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| Nagykikinda weboldala | |||
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda, németül Groß-Kikinda, románul Chichinda Mare) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Az Észak-bánsági körzet közigazgatási központja. A legfrissebb, 2011-es népszámlálás nem hivatalos adatai szerint lakosainak száma 37 676 fő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A község települései
Nagykikindán kívül a községhez még 9 település tartozik (zárójelben a település szerb neve szerepel):
- Basahíd (Bašaid)
- Homokrév (Mokrin)
- Bánátnagyfalu [Szenthubert és Szentborbála és Károlyliget] (Banatsko Veliko Selo)
- Nákófalva (Nakovo)
- Szaján (Sajan)
- Tiszahegyes (Iđos)
- Torontáloroszi (Rusko Selo)
- Torontáltószeg (Novi Kozarci)
- Töröktopolya (Banatska Topola)
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar kökény főnévből származik.
[szerkesztés] Története
1423-ban Nagkeken néven említi oklevél.
A középkori település a török korban elpusztult. 1751-1753. között délről érkezett szerb határőrökkel telepítették újra.
A pozsareváci béke után elvesztette határőr-település arculatát és a szerbek mellé nagyszámú magyar és német telepes érkezett. 1774-ben önálló közigazgatási egység, a nagykikindai kerület központja lett. 1848. április 14-én véres népfelkelés volt a városban. 1849. március 23-án itt verte szét Perczel a szerb felkelőket.
Az 1876-os vármegyerendezés során Nagykikindát a teljes nagykikindai kerülettel együtt Torontál vármegyéhez csatolták.
1910-ben 26 795 lakosából 14 148 fő szerb, 5968 magyar, 5855 német, 436 román és 219 fő cigány volt.
1944. őszén itt működött a szerbek egyik gyűjtőtábora, ahol foglyok százait kínozták és lőtték agyon.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 28 743 | 29 635 | 34 127 | 37 691 | 41 797 | 43 051 | 41 935[2] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 31 317 | 74,67 |
| Magyarok | 5290 | 12,61 |
| Jugoszlávok | 1355 | 3,23 |
| Cigányok | 841 | 2,00 |
| Horvátok | 168 | 0,40 |
| Montenegróiak | 130 | 0,31 |
| Macedónok | 106 | 0,25 |
| Románok | 102 | 0,24 |
| Muzulmánok | 65 | 0,15 |
| Németek | 52 | 0,12 |
| Albánok | 47 | 0,11 |
| Szlovákok | 42 | 0,10 |
| Szlovének | 28 | 0,06 |
| Oroszok | 18 | 0,04 |
| Ukránok | 17 | 0,04 |
| Ruszinok | 14 | 0,03 |
| Bolgárok | 14 | 0,03 |
| Csehek | 13 | 0,03 |
| Bunyevácok | 6 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1882-ben Zádor István festőművész, grafikus
- Itt született 1892. július 3-án Hajnal István történetíró, egyetemi tanár, a MTA tagja
- itt született 1925. november 22-én Hadik Gyula szobrászművész
[szerkesztés] Galéria
-
A főtér
-
A városháza
-
Az ortodox tempom
-
Nagykikindai panoráma
.jpg&filetimestamp=20090217151856)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
