Bihács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A "bihaći torony"
Múzeum és türbé

Bihács (horvátul: Bihać, helyi nyelvjárásban Bišće) község és város Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció Una-Sana kantonjának (horvátul megyéjének) székhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost először 1260-ban, egy IV. Béla által kibocsátott dokumentumban, mint a horvátországi Topusko templomának birtokát említik. 1262-ben szabad királyi városi rangot nyert. Bihácson ebben az időszakban többször ülésezett a horvát rendi gyűlés (szábor) is. Privilégiumait aztán 1412-ben elvesztette, amikor az ott tartózkodó Luxemburgi Zsigmond a várost átadta a Frangepánoknak. A törökellenes harcok idején, a 16. században aztán ismét királyi uralom alá került. Az azonos nevű régióban fekvő Bihács egészen a boszniai szandzsák 1592-es elestéig visszaverte az oszmán támadásokat.

Bihács a legnyugatabbra fekvő európai erőd volt, amelyet az oszmánok valaha meghódítottak. Ennek dicsősége Haszán-pasa Predojevićnek, a vlach származású boszniai vezírnek jutott (Bosznia nagy része már 1463-tól oszmán uralom alatt állt). A várost mindjárt a boszniai pasaluk részét képező bihaći szandzsák központjának nevezték ki. 1699-ben a boszniai szandzsákhoz csatolták, majd 1865-ben újból szandzsákszékhely lett, egészen Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjáig.

Az osztrák-magyar uralom kezdetén a hatóság szimbolikusan megnyittatta a városkaput. Az időszak csaknem egészét jellemző békeévek alatt, 1888-ban a hatóság lebontatta az óvárost a külvárosoktól elválasztó várfalat. Számos iskola (köztük gimnázium), és a városi polgárság javát szolgáló egyéb létesítmény épült, valamint kiépült az infrastruktúra-hálózat, és megindult az iparosodás. Az új köz- és lakóépületek europaizálták a város addigi oszmán jellegét. Bihács lakóinak száma is növekedésnek indult: 1910-ben 8370 lakosa volt.

A város a királyi Jugoszlávia időszakában is prosperált, bár az 1930-as évek gazdasági világválsága nyomott hagyott fejlődésén.

A második világháborúban Bihács egy ideig Josip Broz Tito partizánvezér (és későbbi jugoszláv elnök) főhadiszállásául szolgált. Nemcsak a náciellenes harcok központja volt, hanem a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) 1942-es ülésének színhelye is. Emiatt a megszálló csapatok célpontjává vált; a németek 1943-ban visszafoglalták, és egészen 1945-ös vereségükig meg is tartották.

Az 19921995 között folyó boszniai háborúban a várost a szerb csapatok több mint három évig ostromolták (1992 júniusától kezdődően). Bihács blokádja végül 1995 augusztusának elején, a horvát hadseregnek a boszniai hadsereggel közös Vihar hadműveletének keretén belül végrehajtott akcióját követően szűnt meg.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos szervek adatai alapján 2003-ban Bihács község lakóinak száma megközelítőleg 60 707, ezen belül a városénak 39 195 fő volt.

A legutóbbi, 1991-es népszámlálás adatai alapján Bihács községnek akkor 70 732 lakosa volt, akik 48 különböző településen laktak. A Daytoni békeszerződés aláírását követően (1995) Drvar község számos települése is a Bihácsi községhez került.

A lakosság nemzetiségi összetétele 1991-ben a következő volt:

Bihács község[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

összesen: 70 732 lakos

Bihács város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

összesen: 45 553 lakos

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihácsi Egyetem 1998-ban nyitotta meg kapuit. Összesen hét kara van (biotechnikai, jogi, technikai, pedagógiai, közgazdasági, egészségügyi főiskolai és iszlám pedagógiai akadémia).

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihács labdarúgóklubja az NK "Jedinstvo" ("Egység"). A város mindenkori legsikeresebb sportegyesülete az OK Bihać röplabdaklub, amely OK Krajinametal néven a volt Jugoszlávia első osztályában játszott.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bihać című bosnyák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Bihać című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.