Petre
| Petre (Владимировац / Vladimirovac) | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Alibunár |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26315 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3868 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 146 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 01′ 35″, k. h. 20° 51′ 30″ | |
| é. sz. 45° 01′ 35″, k. h. 20° 51′ 30″ | |
| Petre weboldala | |
Petre (szerbül Владимировац / Vladimirovac, románul Pătrovăsîla , németül Petersdorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunár községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pancsovától északkeletre, Révújfalu és Alibunár közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
A falu 1809-ben települt a Vladimirovácz nevű pusztán. Petrovoszello volt az eredeti neve, mely nevét Duka Péter temesvári várparancsnoktól vette. Petrovoszello magyarul Péterfalvát jelent. A falu e nevét 1898-ban Románpetrére változtatta.
1831-ben a településen olyan súlyos kolerajárvány pusztított, hogy nem volt ház, amelyben halott ne lett volna, sőt egyes házak egészen kihaltak.
1864-ben pedig a vérbaj lépett fel járványként, melynek 236-an estek áldozatául.
Petre 1872-ig a Határőrvidékhez tartozott és ekkor csatolták Torontál vármegyéhez.
1911-ben egy nagy tűzvészben a nagy gőzmalom égett le és nemsokkal ezután egy raktár és 42 gazdasági udvar hamvadt el a tűzben.
1910-ben 5837 lakosából 47 magyar, 95 német, 5507 román, 93 cigány volt. Ebből 138 római katolikus, 5627 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5261 | 5294 | 5519 | 5335 | 5106 | 4539 | 4111[2] | 3868[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2259 | 54,95 |
| Románok | 1424 | 34,63 |
| Cigányok | 110 | 2,67 |
| Magyarok | 22 | 0,53 |
| Macedónok | 17 | 0,41 |
| Jugoszlávok | 15 | 0,36 |
| Horvátok | 14 | 0,34 |
| Szlovákok | 14 | 0,34 |
| Montenegróiak | 11 | 0,26 |
| Szlovének | 6 | 0,14 |
| Vlachok | 3 | 0,07 |
| Németek | 2 | 0,04 |
| Bolgárok | 2 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Albánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||

