Adorján (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adorján (Адорјан / Adorjan)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Magyarkanizsa
Rang falu
Irányítószám 24425
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 1128 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 79 m
Terület 19,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adorján  (Szerbia)
Adorján
Adorján
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 59′ 30″, k. h. 20° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 30″, k. h. 20° 02′ 15″

Adorján (szerbül Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.

Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.

Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.

1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1542 1504 1335 1236 1203 1158 1128[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 845 76,68
Románok 191 17,33
Cigányok 57 5,17
Szerbek 5 0,45
Ukránok 2 0,18
Muzulmánok 1 0,09
Jugoszlávok 1 0,09[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]