Csóka (Szerbia)
| Csóka (Чока / Čoka) | |
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Csóka |
| Rang | városi jellegű település |
| Polgármester | Balázs Ferenc |
| Irányítószám | 23320 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4028 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Terület | 49,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Csóka
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″ | |
| Csóka weboldala | |
Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagykikindától északnyugatra, Zentától keletre, a Tisza bal partja közelében fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csóka Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1247-ben említették Chaka néven.
Csóka a Csanád nemzetség birtoka volt, 1247-ben az e nemzetségből származó Kelemen fia Pongrác ispán volt a birtokosa.
A nemzetség tagjainak 1274. évi osztozkodásakor a Makófalviak kapták.
1284 előtt a települést a kunok kirabolták.
1321-ben Károly Róbert király visszaadta Csókát Csanád prépostnak és testvéreinek.
1337-beli osztozáskor úgy osztották meg, hogy a mezőfelőli rész a Telegdieké, a másik része a Makófalviaké lett.
A 20. század elején Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. 1897-ben a Szeged–Karlova-vasútvonal megnyitásával vasúti kapcsolata lett.
1910-ben 4245 lakosából 3263 magyar, 33 román, 903 szerb volt. Ebből 3188 római katolikus, 952 görögkeleti ortodox, 54 izraelita volt.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4115 | 4342 | 4770 | 5214 | 5414 | 5244 | 4707[2] | 4028[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 2703 | 57,42 |
| Szerbek | 1541 | 32,73 |
| Jugoszlávok | 98 | 2,08 |
| Cigányok | 48 | 1,01 |
| Horvátok | 35 | 0,74 |
| Montenegróiak | 20 | 0,42 |
| Szlovákok | 15 | 0,31 |
| Albánok | 14 | 0,29 |
| Muzulmánok | 11 | 0,23 |
| Szlovének | 7 | 0,14 |
| Macedónok | 7 | 0,14 |
| Németek | 3 | 0,06 |
| Bunyevácok | 3 | 0,06 |
| Oroszok | 2 | 0,04 |
| Ukránok | 1 | 0,02 |
| Ruszinok | 1 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Csóka az irodalomban[szerkesztés]
Csóka a címadó helyszíne Móra Ferenc: A csókai csata című elbeszélésének.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
További irodalom[szerkesztés]
- Móra Ferenc: Írások Csókáról. Bába Kiadó, Szeged 2004., 90 p. ISBN 963-9511-92-7
További információk[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||
