Csóka (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csóka (Чока / Čoka)
Csoka1.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Csóka
Rang városi jellegű település
Polgármester Balázs Ferenc
Irányítószám 23320
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 4028 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 86 m
Terület 49,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csóka  (Szerbia)
Csóka
Csóka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″
Csóka weboldala

Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától északnyugatra, Zentától keletre, a Tisza bal partja közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás

Csóka Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1247-ben említették Chaka néven.

Csóka a Csanád nemzetség birtoka volt, 1247-ben az e nemzetségből származó Kelemen fia Pongrác ispán volt a birtokosa.

A nemzetség tagjainak 1274. évi osztozkodásakor a Makófalviak kapták.

1284 előtt a települést a kunok kirabolták.

1321-ben Károly Róbert király visszaadta Csókát Csanád prépostnak és testvéreinek.

1337-beli osztozáskor úgy osztották meg, hogy a mezőfelőli rész a Telegdieké, a másik része a Makófalviaké lett.

A 20. század elején Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. 1897-ben a Szeged–Karlova-vasútvonal megnyitásával vasúti kapcsolata lett.

1910-ben 4245 lakosából 3263 magyar, 33 román, 903 szerb volt. Ebből 3188 római katolikus, 952 görögkeleti ortodox, 54 izraelita volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4115 4342 4770 5214 5414 5244 4707[2] 4028[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 2703 57,42
Szerbek 1541 32,73
Jugoszlávok 98 2,08
Cigányok 48 1,01
Horvátok 35 0,74
Montenegróiak 20 0,42
Szlovákok 15 0,31
Albánok 14 0,29
Muzulmánok 11 0,23
Szlovének 7 0,14
Macedónok 7 0,14
Németek 3 0,06
Bunyevácok 3 0,06
Oroszok 2 0,04
Ukránok 1 0,02
Ruszinok 1 0,02
Bosnyákok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Csóka az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csóka a címadó helyszíne Móra Ferenc: A csókai csata című elbeszélésének.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csóka egy régi térképen
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csóka (Szerbia) témájú médiaállományokat.