Csóka (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csóka (Чока / Čoka)
Csoka1.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Csóka
Rang városi jellegű település
Polgármester Balázs Ferenc
Irányítószám 23320
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 4028 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 86 m
Terület 49,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csóka (Szerbia)
Csóka
Csóka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″
Csóka weboldala

Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától északnyugatra, Zentától keletre, a Tisza bal partja közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás

Csóka Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1247-ben említették Chaka néven.

Csóka a Csanád nemzetség birtoka volt, 1247-ben az e nemzetségből származó Kelemen fia Pongrác ispán volt a birtokosa.

A nemzetség tagjainak 1274. évi osztozkodásakor a Makófalviak kapták.

1284 előtt a települést a kunok kirabolták.

1321-ben Károly Róbert király visszaadta Csókát Csanád prépostnak és testvéreinek.

1337-beli osztozáskor úgy osztották meg, hogy a mezőfelőli rész a Telegdieké, a másik része a Makófalviaké lett.

A 20. század elején Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. 1897-ben a Szeged–Karlova-vasútvonal megnyitásával vasúti kapcsolata lett.

1910-ben 4245 lakosából 3263 magyar, 33 román, 903 szerb volt. Ebből 3188 római katolikus, 952 görögkeleti ortodox, 54 izraelita volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4115 4342 4770 5214 5414 5244 4707[2] 4028[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 2703 57,42
Szerbek 1541 32,73
Jugoszlávok 98 2,08
Cigányok 48 1,01
Horvátok 35 0,74
Montenegróiak 20 0,42
Szlovákok 15 0,31
Albánok 14 0,29
Muzulmánok 11 0,23
Szlovének 7 0,14
Macedónok 7 0,14
Németek 3 0,06
Bunyevácok 3 0,06
Oroszok 2 0,04
Ukránok 1 0,02
Ruszinok 1 0,02
Bosnyákok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Csóka az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csóka a címadó helyszíne Móra Ferenc: A csókai csata című elbeszélésének.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csóka egy régi térképen
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csóka (Szerbia) témájú médiaállományokat.