Torontáltószeg
| Torontáltószeg (Нови Козарци / Novi Kozarci) |
|
 |
|
| Park a falu központjában. Ezen a helyen állt az 1940-es évek végéig a katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Nagykikinda |
| Rang | falu |
| Polgármester | Dragoljub Ćosić |
| Irányítószám | 23313 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1894 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 69 m |
| Terület | 39,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Torontáltószeg
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 46′ 32″, k. h. 20° 37′ 12″ | |
Torontáltószeg (szerbül Нови Козарци / Novi Kozarci, németül Haufeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagykikinda délkeleti szomszédságában, Torontáloroszi és Bánátnagyfalu közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A középkorban csak egy Tószeg nevű település volt a vármegye területén. Tószeg a török hódoltság alatt elpusztult, és még az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is lakatlan pusztaként szerepel a becskereki kerületben, Tosseck néven, az 1761. évi térképen Teysseck néven szintén pusztaként volt feltüntetve.
A 18. század közepén a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.
A mai település 1770-1771-ben települt, 76 házzal, Rajna melléki német telepesekből, és az új települést Masztort-nak nevezték el.
A 19. század elején a gróf Zichy-Ferraris család birtoka lett. 1838-ban tulajdonosa gróf Zichy-Ferraris Ferencz, később gróf Zichy-Ferraris Viktor volt.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3422 | 3634 | 3668 | 3068 | 2668 | 2488 | 2277[2] | 1894[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2122 | 93,19 |
| Cigányok | 61 | 2,67 |
| Jugoszlávok | 28 | 1,22 |
| Magyarok | 11 | 0,48 |
| Muzulmánok | 7 | 0,30 |
| Albánok | 3 | 0,13 |
| Horvátok | 2 | 0,08 |
| Szlovének | 0,08 | |
| Románok | 2 | 0,08 |
| Macedónok | 2 | 0,08 |
| Montenegróiak | 1 | 0,04 |
| Ukránok | 1 | 0,04 |
| Szlovákok | 1 | 0,04 |
| Bunyevácok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Galéria[szerkesztés]
-
Az épülő ortodox templom
-
Régi házak
-
Park a falu központjában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
||||||||||||||||||||
