Tornyos (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tornyos (Торњош / Tornjoš)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Zenta
Rang falu
Irányítószám 24352
Körzethívószám +381 024
Népesség
Teljes népesség 1766 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 114 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornyos (Szerbia)
Tornyos
Tornyos
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 49′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 49′ 32″

Tornyos (szerbül Торњош / Tornjoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácska északkeleti részén, Zentától 20 km-re nyugatra, Topolyától 18 km-re északkeletre, Szabadkától 28 km-re délkeletre található. A Csík-ér partján, 119 hektáron terül el.

Közlekedés szempontjából Tornyosnak kedvező a fekvése. A település kétoldalt a 140-es út (ZentaTopolya) mellett fekszik, amely kapcsolódik az E75-ös nemzetközi úthoz. Tornyosról indul el az R-119/I-es út, amely a települést Csantavérrel és Szabadkával köti össze. Tornyosról indul egy negyedrendű út is, amely a települést Kevin keresztül Törökfaluval köti össze. A legközelebbi vasútállomás kelet irányába Bogarasnál, északi irányban Oromon, míg nyugati irányban Topolyán található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a szájhagyomány szerint a messze elnyúló síkságon már jó távolról látható török dúlás előtti templomtornyáról kapta. Ősi település a szarmata sírok tanúsága szerint. Dudás Gyula és Dr. Korek József ásatásai során középkori templom maradványait találták a mai Tornyos közelében, bár két különböző helyen. Tornyos neve az okiratokban 1479-ben tűnik fel először, amikor az óbudai káptalan Konya Demeter özvegyétől, Ágotától megszerezte több település között Tornyost is.

Az 1521-2. évi dézsmalajstromban is említik Tornyos nevét. Ekkor harminc adófizető családot tartottak nyilván. 1580-ban a török adókönyvek (defter) szerint 26, 1590-ben pedig, 30 háza adózik. Ekkor a szabadkai adókerülethez (náhie) tartozik. Gombkötő János és társai 1650-ben a nádortól Tornyos-puszta néven kapják ajándékul. A „puszta” megjelölése azt jelenti (jelzi), hogy erre az időre már Tornyos, mint lakott település megsemmisült. Ezt a területet Tornyos-pusztának nevezték még a 19. század végén is, habár ebben az időben már Tornyos mint lakott helység, tanyai gócpontként létezik.

Történelmi nevezetessége, hogy 1527-ben Török Bálint szabadkai birtokos főúr itt veszi fejét a megsebesült Cserni Jován (egyes vélemények szerint már halott volt, amikor rátalált). Tornyoson utcát neveztek el Cserni Jovánról, Szabadka központjában pedig, 1991-ben visszaállították az emlékművét.

A karlócai béke után szervezett határőrvidékbe tartozott Tornyos is, majd a tiszai határőrvidék felszámolása után, 1751-ben magyar nemesi rangot nyert szerb határtisztek (granicsárok) itt Tornyos-pusztán kapnak kúriákat.

Fejlődni jobbára a 19. század vége felé kezdett a település. Ekkor határozták el a tornyosiak, hogy templomot építenek, 1901-ben pedig, már fel is szentelik az új templomot. Hat évvel később postát is kapott a falu. 1898-ban Jung János tanító szervezésével megalakul a Zenta-Tornyosi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet korlátolt felelősséggel. Székhelye: Zenta-Tornyospuszta. A vállalat tárgya: árucikkek előnyös beszerzése és háziipari cikkek eladása. Ez a szövetkezet átvészelte a két világháborút és 1947-ig működött.

1913-ban megalakítják a Bács-Bodrog vármegye Gazdasági Egyesület Tornyospusztai Gazdakörét. A pozitív hagyományokon alapulva – mintegy 50 évnyi szünet után – 1992-ben Tornyoson újra megalakították a Gazdakört.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 194145 között Magyarországhoz tartozott, majd ismét Jugoszláviához került. 1991-től 2006-ig Szerbia és Montenegróhoz tartozott, az államközösség megszűnte óta pedig Szerbia része.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2500 2677 2769 3463 1874 1908 1766 1565[2]

Etnikai összetétel (2002-es adatok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1452 82,21
Cigányok 256 14,49
Szerbek 23 1,30
Jugoszlávok 9 0,50
Horvátok 6 0,33
Németek 3 0,16
Ruszinok 2 0,11
Bunyevácok 1 0,05

Testvérfalvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]