Nákófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nákófalva (Наково / Nakovo)
Nakovo Crkva1.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Polgármester Dragan Kecman
Irányítószám 23311
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 1918 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 91 m
Terület 21,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nákófalva  (Szerbia)
Nákófalva
Nákófalva
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 20° 34′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 20° 34′ 01″

Nákófalva (szerbül Наково / Nakovo, németül Nakodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikinda északkeleti szomszédjában, a szerb-román határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nákófalva helyén a középkorban Kun-Szőllős nevű kunszállás, mellette pedig Szőllős nevű falu feküdt.

Kun-Szőllős 1384-ben Csuka Pál Benedek, Antal és Jakab nevű fiai, kunkapitányok lakhelye volt.

A 15. század elején a kunszőllősi kunok állandó perlekedésben álltak Szilágyi Lászlóval, Horogszeg birtokosával. Héderváry Lőrinc, aki ekkor a kunok bírája volt, 1429. augusztusában Szentelt városban tartott törvényszéken próbálkozott a pereskedésnek véget vetni, de sikertelenül. A kunok egyrésze ekkorra már elvándorolt a településről, falujukat pedig Zsigmond király adományozta el Csalapia Dávidnak, aki a feljegyzések szerint a török császár fia volt.

Szőllős jobbágyfalu első ismert birtokosaként Harkácsi László macsói albán volt feljegyezve, tőle 1451-ben Horogszegi Szilágyi Mihály vásárolta meg a birtokot, mely később a Csáki család birtokába került.

A 16. század elején magyar jobbágysága elmenekült. A török hódoltság után, 1745. körül Hetz Jakab bérelte, majd 1770. táján Lotaringiából származó franciák telepedtek le itt.

1784-ben Nákó Kristóf szerezte meg a pusztát, aki evangélikus vallású magyarokat telepített le ide Orosházáról,néhány tót családdal együtt, akik azonban hat év múlva elhagyták a falut, helyüket 1790-ben németek foglalták el, ettől kezdve nevezik a falut Nákófalvának. 1838-ban a település birtokosa Nákó János volt.

1902-ben Nákó Mileva (San-Marco hercegné) a faluban apácazárdát alapított, mely mellett egy 6-osztályos elemi iskola is működött.

Fazekas nevű falu is itt a községtől délre feküdt a középkorban, 1429-ből van róla adat, de ekkor már temploma romokban állt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3438 3524 3378 2834 2604 2525 2419[2] 1918[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2301 95,12
Jugoszlávok 46 1,90
Magyarok 19 0,78
Montenegróiak 11 0,45
Szlovákok 3 0,12
Horvátok 2 0,08
Ukránok 2 0,08
Szlovének 1 0,04
Románok 1 0,04
Macedónok 1 0,04
Bunyevácok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1805-ben épült, 1857-ben újították fel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nákófalva témájú médiaállományokat.