Nákófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nákófalva (Наково / Nakovo)
Nakovo Crkva1.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Polgármester Dragan Kecman
Irányítószám 23311
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 1918 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 91 m
Terület 21,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nákófalva (Szerbia)
Nákófalva
Nákófalva
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 20° 34′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 20° 34′ 01″

Nákófalva (szerbül Наково / Nakovo, németül Nakodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikinda északkeleti szomszédjában, a szerb-román határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nákófalva helyén a középkorban Kun-Szőllős nevű kunszállás, mellette pedig Szőllős nevű falu feküdt.

Kun-Szőllős 1384-ben Csuka Pál Benedek, Antal és Jakab nevű fiai, kunkapitányok lakhelye volt.

A 15. század elején a kunszőllősi kunok állandó perlekedésben álltak Szilágyi Lászlóval, Horogszeg birtokosával. Héderváry Lőrinc, aki ekkor a kunok bírája volt, 1429 augusztusában Szentelt városban tartott törvényszéken próbálkozott a pereskedésnek véget vetni, de sikertelenül. A kunok egyrésze ekkorra már elvándorolt a településről, falujukat pedig Zsigmond király adományozta el Csalapia Dávidnak, aki a feljegyzések szerint a török császár fia volt.

Szőllős jobbágyfalu első ismert birtokosaként Harkácsi László macsói albán volt feljegyezve, tőle 1451-ben horogszegi Szilágyi Mihály vásárolta meg a birtokot, mely később a Csáki család birtokába került.

A 16. század elején magyar jobbágysága elmenekült. A török hódoltság után, 1745 körül Hetz Jakab bérelte, majd 1770 táján Lotaringiából származó franciák telepedtek le itt.

1784-ben Nákó Kristóf szerezte meg a pusztát, aki evangélikus vallású magyarokat telepített le ide Orosházáról, néhány tót családdal együtt, akik azonban hat év múlva elhagyták a falut, helyüket 1790-ben németek foglalták el, ettől kezdve nevezik a falut Nákófalvának. 1838-ban a település birtokosa Nákó János volt.

1902-ben Nákó Mileva (San-Marco hercegné) a faluban apácazárdát alapított, ami mellett egy 6-osztályos elemi iskola is működött.

Fazekas nevű falu is itt, a községtől délre feküdt a középkorban, 1429-ből van róla adat, de ekkor már temploma romokban állt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3438 3524 3378 2834 2604 2525 2419[2] 1918[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2301 95,12
Jugoszlávok 46 1,90
Magyarok 19 0,78
Montenegróiak 11 0,45
Szlovákok 3 0,12
Horvátok 2 0,08
Ukránok 2 0,08
Szlovének 1 0,04
Románok 1 0,04
Macedónok 1 0,04
Bunyevácok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1805-ben épült, 1857-ben újították fel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nákófalva témájú médiaállományokat.