Kevi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kevi (Кеви / Kevi)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Zenta
Rang falu
Irányítószám 24407
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 887 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kevi (Szerbia)
Kevi
Kevi
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″

Kevi (szerbül Кеви / Kevi) település a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta község területén, Zentától 25 km-re délnyugatra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevi települést a 14. században említik először a Csík-patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Az első pontos adat a faluról 1522-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.

A 16. századi iratokban Kevi Csongrád megyéhez tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a Tiszához és Zentához. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.

A település mellett I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok korából származó pénzek kerültek elő. Nyugatabbra pedig honfoglalás kori sírok is feltárásra kerültek.

A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot 1953-ban, a vízvezetéket 196768-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a TornyosTörökfalu műút mellé telepedtek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1840 1697 1438 1447 1414 1055 887[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 860 96,95
Szerbek 10 1,12
Horvátok 2 0,22
Németek 1 0,11[3]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. A helyi iskola a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata. 2006-ban 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.

Munkalehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.

A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsort is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulásvárás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.

2011. szeptember 1-jén megalakult a Gyöngyvirág Magyar Néptáncoport a Móra István Művelődési Egyesület keretén belül. Az egyesületnek jelenleg 164 tagja van.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]