Csongrád megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csongrád megye
Szeged-tisza3.jpg
Szeged és a Tisza
Csongrád departemento blazono.jpg
Csongrád megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megyeszékhely Szeged
Kistérségek száma 7
Települések száma 60
megyei jogú városok 2
egyéb városok 8
ISO 3166-2 HU-CS
Népesség
Teljes népesség 421 827 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 99,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4262,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Csongrad.svg
Csongrád megye elhelyezkedése Magyarországon
Csongrád megye weboldala

Csongrád megye Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. A Tisza szeli ketté, székhelye Szeged.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)[2]

Éghajlat

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok és csatorna található a megyében.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Csongrád megye védett természeti értékeinek listája

A megye szélső települései égtájak szerint:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve - ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével - egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” - írja a kommunista politikus később önéletrajzában.[3] Legutóbb a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.[4]

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig feloszották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).

Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Békés megyéhez tartozott.

Csongrád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott.

Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1977‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szentesi volt megyeháza

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Csongrádi járás Csongrád
4
1
22 697
339,24
67
2 Hódmezővásárhelyi járás Hódmezővásárhely
4
2
56 164
707,77
79
3 Kisteleki járás Kistelek
6
1
18 429
410,20
45
4 Makói járás Makó
15
2
44 612
688,85
65
5 Mórahalmi járás Mórahalom
10
1
28 741
561,71
51
6 Szegedi járás Szeged
13
2
197 679
741,10
267
7 Szentesi járás Szentes
8
1
41 249
813,84
51

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3601 Csongrádi kistérség Csongrád
4
1
22 697
339,24
67
3602 Hódmezővásárhelyi kistérség Hódmezővásárhely
4
2
56 164
707,77
79
3603 Kisteleki kistérség Kistelek
6
1
18 429
410,20
45
3604 Makói kistérség Makó
17
2
45 706
703,74
65
3605 Mórahalomi kistérség Mórahalom
9
1
25 377
534,82
47
3606 Szegedi kistérség Szeged
12
2
199 949
753,10
266
3607 Szentesi kistérség Szentes
8
1
41 249
813,84
51

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a megye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a megye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.[5] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.[6]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szegedi fűszerpaprika szárítása

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).

Mezőgazdaság

Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.

Bányászat

A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

Közutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épül majd meg a nagylaki határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Tisza Volán bonyolítja le.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.[7]

A megye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)-Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A megye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A megye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal, mely főleg a kishatárforgalomból veszi ki a szerepét.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A megye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.

A megyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.

Hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson.

2010 augusztusára felépül egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.[8] Távoli terv a szegedi vasúti híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. Az híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szegedi Tudományegyetem főépülete

Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek

A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Lásd még:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád megyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján):[9]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szeged COA.jpg Szeged 161 837 fő (2013)[10] +/- Szegedi kistérség
2. HUN Hódmezővásárhely COA.jpg Hódmezővásárhely 45 700 fő (2013. jan 1.)[11] +/- Hódmezővásárhelyi kistérség
3. Szentes Coat of Arms.jpg Szentes 28 456 fő (2013. jan 1.)[12] +/- Szentesi kistérség
4. Makó címere.jpg Makó 23 378 fő (2013. jan 1.)[13] +/- Makói kistérség
5. Coat of arms csongrad.gif Csongrád 16 961 fő (2013. jan 1.)[14] +/- Csongrádi kistérség
6. HUN Sándorfalva COA.jpg Sándorfalva 7918 fő (2013. jan 1.)[15] +/- Szegedi kistérség
7. HUN Kistelek COA.jpg Kistelek 7138 fő (2013. jan 1.)[16] +/- Kisteleki kistérség
8. HUN Mindszent COA.jpg Mindszent 6990 fő (2013. jan 1.)[17] +/- Hódmezővásárhelyi kistérség
9. HUN Mórahalom COA.jpg Mórahalom 5822 fő (2013. jan 1.)[18] +/- Mórahalomi kistérség
10. HUN Csanádpalota COA.jpg Csanádpalota 2941 fő (2013. jan 1.)[19] +/- Makói kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' – bár Tiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
  3. Kiss Imre: Egy munkásháztól a Városházáig, József Attila Művelődési Központ és Úttörőház, Makó, 1989.
  4. Toroczkai vezeti a Jobbik megyei listáját - Delmagyar.hu
  5. Kiskundorozsma története (Kiskundorozsma hivatalos honlapja)
  6. A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp. 2009, ISBN 978-963-9545-18-2, ISBN 978-963-9545-19-9)
  7. http://www.csongrad-megye.hu/onkorm/kozgyul/20040226/4022608b.doc
  8. Aláírták: két év alatt új autópályánk lesz | Szeged hírei, szegedi hírek - Csongrád megye | Szeged - delmagyar.hu
  9. 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (162. old.)
  10. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1.ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád megye témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisokos – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]