Nagymágocs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymágocs
Nagymágocs - Palace.jpg
Károlyi-kastély
Nagymágocs címere
Nagymágocs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szentesi
Kistérség Szentesi
Jogállás nagyközség
Polgármester Atkári Krisztián[1]
Jegyző Varga Ilona
Irányítószám 6622
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 3035 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 41,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 75,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymágocs (Magyarország)
Nagymágocs
Nagymágocs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 57″, k. h. 20° 29′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 57″, k. h. 20° 29′ 29″
Nagymágocs (Csongrád megye)
Nagymágocs
Nagymágocs
Pozíció Csongrád megye térképén
Nagymágocs weboldala

Nagymágocs egy nagyközség Csongrád megyében, a Szentesi járásban. A településnek a legfőbb turisztikai látványossága az itt található Károlyi-kastély. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza Volán Ikarus CLASSIC C56 típusú autóbusza Nagymágocson, ami Szenteshez tartozik
A Volánbusz egyik távolsági járata Nagymágocson

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Közúton 5 irányból érhető el: Szentes-Szentes-Lapistó, Derekegyház, Árpádhalom, Orosháza és Székkutas felől. A falunak nagyvasúti kapcsolata sohasem volt, viszont két kisvasúti hálózat is működött területén: a 600 mm nyomtávú Mágocsi uradalmi vasút és a 760 mm nyomtávú Szegvári Gazdasági Vasút. Az egykori normál nyomtávú Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonalon ugyan működött egy Nagymágocs megállóhely, ez azonban messze esett a falutól. A falut tömegközlekedéssel csak autóbuszon lehet elérni. Nagymágocsot Budapestről közvetlen el lehet érni autóbusszal a Volánbusz járataival, és a Körös Volán távolsági járataival el lehet érni akár Hévizet is. A volántársaságokkal azonban több várost is el lehet érni közvetlen. A településen áthaladó autóbuszok többségét a szegedi székhelyű Tisza Volán üzemelteti. A településről tömegközlekedéssel Árpádhalomra csak a Tisza Volán járataival lehet eljutni.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymágocsról haladva Árpádhalom felé a Mágocs-ér feletti híd
A nagymágocsi Községháza vagy más néven Polgármesteri hivatal

Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. A falu neve 1903-ig Mágocs volt. A hivatalos elnevezése 1903-tól Nagymágocs formában érvényes. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. Az alapjául szolgáló személynév (Maguch) a termékenységet kifejező magyar "mag" főnév képzős származéka. A nemzetség Baranya megyében is birtokos volt, hiszen hasonnevű falujuk, Mágocs, ami ma is létezik. A község egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból jött létre. A falu neve 1426-ban jelent meg először, Magoch alakban. A falut a törökök 1552-ben felégették. Azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török defterekbe 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A birtok tulajdonosa ebben az időben Mágocsy Dorottya volt. Majd később unokája, Móricz Márton volt. A terület rokoni kapcsolatokon keresztül 1640-ben Keglevich Miklós ónodi kapitányé lett, aki lakatlan pusztaként bérbe adta a vásárhelyieknek. 1702-ben a törökök kiverése után III. Károly más birtokokkal együtt gróf Schlick Lipót császári tábornoknak adományozta. gróf Schlick Lipót azonban a területet eladta gróf Károlyi Sándornak 1722-ben. Károlyi Sándor a megvásárlás után a terület benépesítését is megkezdte. Mágocs pusztát továbbra is a vásárhelyiek használták bérelt legelőként. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, vagyis az Ybl Miklós által tervezett épületeit az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem a községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló.), ahol Petőfi Zoltán is lakott. Majd 1853-ban katolikus parókiát, és a központi magtárt 1856-ban. Majd Károlyi Alajos idején 1872 és 1873-ban Mágocs nagyközség megalapítása is megtörtént. Majd később Szent Alajos tiszteletére templomot emeltetett 1883-ban. A templomalapítás után 1885-ben megkezdte működését az önálló lelkészség is. Majd Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt. A területnek később a Festetich család is birtokosa volt. 1935-ben jelentősen csökkent a területe, hiszen kiszakatt Cserebökény,Disznóhalom, Györgykirályság, Józsefszállás, Lajoshalom, és Lajosvizesráta is kiszakadt. Ezután más területekkel együtt Kiskirályság néven önálló községet alakítottak. 1956-ban kivált Árpádhalom, Bojtártelep, Szendreimajor, és Zoltántér is. A község tipikus mezőgazdasági terület. A területen kiemelkedő volt a kukorica, a cukorrépa és a gyümölcstermesztés is. A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Majd 1945 után a község mezőgazdasága állami formában folyt tovább. Előbb a mezőhegyesi állami gazdasághoz, később önálló külterületként a derekegyházi állami gazdasághoz kapcsolódott be. A faluban működő szociális otthon a Károlyi-kastélyban kapott helyet. A Szendrei major elnevezés annak az emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

Nagymágocs címere

[4] [5]

A címer és a korabeli pecsét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer egy álló, csücskös talpú kék pajzs. A pajzsderék közepén egy hullámos ezüst pólya található. A felső részben az arany kastély található, még az alsó részben egy jobbra forduló barna színű szarvas található, ami a hátsó lábaira ágaskodik, az aranyszínű agancsaival. A pajzs felső szélén egy ezüst gyöngyökből formált 9 ágú arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös színűek. A község korabeli pecsétjén egy csücskös talpú pajzsban ágaskodó szarvas látható meg. A pajzs felső szélében 9 ágú gyöngyös grófi rangkorona található. A hátulsó lábaira ágaskodó szarvast és a koronát a Károlyiak grófi címeréből vette át, és kifejezve ezzel a grófi családhoz való tartozását is. A pajzsot megosztja a vizet szimbolizáló hullámpólya, ezzel utalva a Mágocs-ér közelségére. [5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymágocs régi víztornya

Helytörténeti Gyűjtemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műemléki értékű, volt uradalmi tiszttartói lakásban, utóbb polgármesteri hivatalnak helyet adó épületben került kialakításra a Helytörténeti Gyűjtemény. Célja egyrészt a falu lakóinak bemutatni a település múltját, az egykori élet mindennapjait, másrészt látnivalót kínálni a faluba érkező turisták számára, akik így megismerhetik a település múltját és értékeit. A gyűjtemény a 2003. évi Nagymágocsi Falunapok alkalmával nyílt meg. A 2005. évi falunapok alkalmával vette fel a Nagymágocson több évtizeden át szolgálatot teljesítő Ferences rendi kapucinus szerzetes, Felícián Atya nevét. A község ezzel is, valamint a posztumusz adományozott „Nagymágocs Nagyközség Díszpolgára” cím adományozásával tisztelgett az Atya kutatómunkája előtt, mellyel megalapozta e gyűjtemény kialakítását, s sokat tett a település múltjának megismerése, régészeti emlékeinek feltárása érdekében. A gyűjtemény első termében a látogatók megismerkedhetnek a település földrajzi és történelmi emlékeivel, az itt folyó mezőgazdasági munkákkal és annak eszközeivel. A második terem a múlt század embereinek lakó- és életkörülményeit mutatja be a születéstől az elmúlásig.

A nagymágocsi Károlyi-kastély egy része

A folyosón Nagymágocs építészeti emlékeit reprezentáló fotókiállítás, valamint a Neubauer József Felícián Nagymágocson végzett sokrétű tevékenységét bemutató tablósorozat látható. Itt helyezték el az atya gyűjteményéből létrehozott ásványkiállítást is.

Károlyi-kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagymágocsi Károlyi-kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

A nagymágocsi római katolikus templom tornya

Zabsilós magtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Károlyi-kastély parkjának bejáratával szemközt álló háromszintes, zabsilós magtár 1856-ban, Ybl Miklós tervei szerint épült. Érdekessége, hogy belseje kizárólag faszerkezetű.[6] Napjainkban a magtár romos, és a műemléket sem lehet megnézni közelről.

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római katolikus templomot Károlyi Alajos [7] 1883-ban, neoromán stílusú római katolikus templomot emeltetett Nagymágocson Szent Alajos tiszteletére. A templom a kastély park sarkában áll, amelyet 1883 Bachó Viktor tervei szerint épült. A szép üvegablakai Katzmann Ede műhelyében készültek el.[8] A templom 2008 nyarán volt 125 éves.[9]

Intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Művelődési Központ (ÁMK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Általános Művelődési Központ magában foglalja a falu Művelődési házát (Petőfi Sándor Művelődési Központ), a könyvtárat, valamint az óvodát és az iskolát (Hunyadi János Általános Iskola) is.

A Hunyadi János Általános Iskola épülete
A Hunyadi János Általános Iskola épületének az egyik oldala, amin látható a Hunyadiak címere is

ÁMK Hunyadi János Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hunyadi János Általános Iskola Nagymágocs nagyközség egyetlen iskolája. A történelmi dokumentumok szerint Nagymágocson 1740-től folyik gyermekek nevelése, és oktatása. Az iskolában negyedik osztálytól kezdve angol és német nyelv oktatása kezdődik meg. Az ötödik évfolyamtól a technika és informatika tantárgyat csoportbontás formájában tanítják.[10] Az iskolának több neve is volt. Az iskola az Apáczai Kiadó és a Vöröskereszt bázisiskolája.[11]

ÁMK Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban könyvtár 1960-tól a Szentes Járási Könyvtár letétjeként, tiszteletdíjas könyvtáros vezetésével működött. Az első alkalommal letétbe helyezett 624 db könyv folyamatosan gyarapodott.

Petőfi Sándor Művelődési Otthon főbejárata

A könyvtárhoz tartozott négy fiókkönyvtár is. Ezek a fiókkönyvtárak Ótompaháton, Lajosszálláson, Mágocsoldalon, és Lajostanyán voltak.

Petőfi Sándor szobra Nagymágocson, a Petőfi Sándor Művelődési Otthonnal szemben
A volt uradalmi iroda

A fiókkönyvtárak a külterületi iskolákban voltak, ahol azokat az ott tanító pedagógusok kölcsönözték a tanulók és a tanyasi lakosság számára. 1967-re a könyvállomány elérte a 6104 darabot. 1970-ben átadták a művelődési ház bővítésével kialakított 50 m^2 könyvtárat. Az 1970. január 1-jétől önálló községi közművelődési könyvtárként egy könyvtárossal, majd később 1978-tól még egy félműszakos könyvtárossal működött. A külterületi iskolák megszűnésével az ott működő könyvtárak is megszűntek. Az 1990-es évek elején a munkahelyek megszűnésével megszűntek a letétek is. Emiatt a szomszédos községgel, Árpádhalommal való összevonás a könyvtárak összevonását is magával hozta. Az árpádhalmi könyvtár a nagymágocsi fiókkönyvtáraként működött 1977-től 1990-ig. A könyvtár 1985-ben ismét bővítésre került. Ugyanis a művelődési ház klubhelyiségét a könyvtárhoz csatolták. A könyvtár m^2 bővített alapterületen működött tovább, egészen 2004 őszéig. A község helyi lapja is van, amelyet Nagymágocsi Hírmondónak hívnak. A lap 1989-től jelenik meg, és a szerkesztése a könyvtárban folyik. Három helytörténeti kiadvány jelent meg Nagymágocsról. A kiadványok könyvtár közreműködésével készültek. 1991. január 1-jétől a könyvtár önállóan gazdálkodó intézmény lett. 1996. január 1-jével került összevonásra a könyvtár szervezetileg és gazdaságilag az általános iskolával. A művelődési háznál lévő könyvtár épületrészben felnőtt- és gyermekkönyvtári állomány biztosította a nyilvános könyvtári feladatok ellátását. Az iskola épületében tanteremben és tanáriban a pedagógiai munkához szükséges dokumentumállomány került elhelyezésre. 2003. július 1-jével a korábban vállalkozásban működő művelődési ház, a könyvtár, és az újonnan kialakított turistaszálló, és a helytörténeti gyűjtemény összevonásával új önkormányzati közművelődési intézmény jött létre a faluban.[12] A Művelődési ház 1960-ban épült. Először a tanácsi majd önkormányzati intézményként. A művelődési ház 1992 és 2003 között vállalkozásban működött. Majd 2003-tól ismét önkormányzati intézményként működik tovább. A művelődési házban tartja meg rendszeresen összejöveteleit a felnőttek

  • Nyugdíjasklubja, a helyi
  • Mozgáskorlátozottak csoportja, a
  • Nefelejcs Népdalkör, a
  • Napraforgó Citerazenekar, a
  • Díszítőművész kör, a helyi
  • Polgárőr Egyesület, a fiatalok
  • Padlásklubja, és a
  • ’99 Baráti Társasága.

A községi ünnepségek szervezése, és a lebonyolítása a művelődési ház feladata. A község hagyományos rendezvényeinek a művelődési ház ad otthont. Ezek a hagyományos rendezvények a következők:

  • Majális, a
  • Gyermeknap, a
  • Falunap, a
  • Néptánc fesztivál, a
  • Népzenei találkozó, a
  • Boszorkányszombat, és a
  • Falusi Karácsonyi ünnepség.

A művelődési ház helyet biztosít művészeti iskolák csoportjai működéséhez. A művelődési házban alkalomszerűen kerül sor filmvetítésekre is.[13]

Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban napközibothonos óvoda működik. Az óvoda épületében a bölcsőde is megtalálható.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymágocs témájú médiaállományokat.