Csanádalberti
| Csanádalberti | |||
 |
|||
| A község evangélikus temploma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csjernyik Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 6915 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 455 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csanádalberti
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csanádalberti
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,333°, k. h. 20,717° | |||
Csanádalberti község Csongrád megye Makói kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település Csongrád megye keleti, a makói kistérség északi részén helyezkedik el, nem messze Békés megye határától. Megközelíthető közúton a Makót és Mezőhegyest összekötő úton, Makó-Rákostól körülbelül 10, Pitvarostól körülbelül 2 kilométerre fekszik. A település környékén terül el a védett természeti értékekkel rendelkező Csikóspuszta; a község határában folyik a Királyhegyesi-Szárazér.
Története [szerkesztés]
A község dohánykertészek letelepítésével jött létre; első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést (1851); jelenlegi nevét 1898 óta viseli.
A 19. században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus szlovák volt. A település az első világháborút követően, 1919 és 1920 között majd egy évig román megszállás alatt volt. A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak. 1927-ben nyílt meg az óvoda; ugyanebben az évben fejeződött be a Nagyatádi-féle földreform; a kiosztott házhelyeken egy évvel később már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából.
A falu nemzetiségi összetétele 1946-ban gyökeresen megváltozott: a csehszlovák-magyar lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Felvidékről kitelepített magyarok alkották a lakosság zömét. A 2001-es népszámláláson 27 csanádalberti lakos vallotta magát szlováknak.[3]
Az 1950-es megyerendezés után a feldarabolódott Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került; a község 1973-ben önállóságát elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. 1960-ban jött létre a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet; ez 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét. Csanádalberti 1990-ben saját önkormányzatot választott.
Népessége [szerkesztés]
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
A község lakosságának 2001-ben 97,9%-a magyar, 1,7%-a cigány, 5,7%-a szlovák, 0,6%-a szlovén volt. A népesség 1,9%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen.
Felekezeti megoszlás [szerkesztés]
Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 48% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 1,1%, református volt a település lakosságának 20,2%-a, evangélikus 10,7%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 18,1% nem volt vallásos. A lakosság 0,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Községháza (1899)
- Evangélikus templom (1882)
- A település alapításának 150. évfordulójára emlékező obeliszk (1994)
- Első világháborús emlékmű
- Nádtetős házak a Petőfi utcában
- Négy kopjafa, Oklánd község ajándéka
- Székelykapu a község központjában
- Az 1848-as forradalom emléktáblája
- Természeti vonzerőt jelent Csikóspuszta, ahol jelentős túzok-, réti sas-, fecske-, egerészölyv-, vércse- és gyurgyalagpopuláció él. Megtalálható az ősgyep, a tavaszi hérics és a kamilla is.
Források [szerkesztés]
- ↑ Csanádalberti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2009
- Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000 ISBN 963 7193 28 6
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Csanádalberti Makó város honlapján
- Csanádalberti látnivalói - A Maroshátság holnapja
- Čanádalbert dnes očami potomkov zo Slovenska – a településről szóló cikk a magyarországi szlovákok oslovma.hu oldalán. (szlovák, hozzáférés: 2012. július 16.)
|
|||||
|
||||||||||||||||
