Deszk
| Deszk | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Szegedi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Király László (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 6772 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3662 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 70,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Deszk
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Deszk
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,22°, k. h. 20,25° | |||
| Deszk weboldala | |||
Deszk község (szerbül Деска, horvátul Deska[3]) Csongrád megye Szegedi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Deszk Szegedtől délkeletre, a Torontál háromszögben található a Makóra vezető 43-as országút mentén, Szegedtől, illetve Szőregtől mindössze 3 kilométer távolságra.
- Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Kiszombor és Szőreg között található.
Története [szerkesztés]
1923-ig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához, 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1950-ig Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 5%-a szerb és 3%-a egyéb (cigány, szlovák, német, román, horvát, stb.) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
Az 1884-ben épült eklektikus-klasszicizáló, volt Gerliczy-kastély (Alkotmány u. 36.) épületében jelenleg a Mellkasi Betegségek Szakkórháza működik, melyet hét hektáros park övez. A kastélypark egyedi és védett természeti értékű kocsányos tölgyei nemcsak a betegek gyógyulását segítik elő, hanem az idelátogatóknak is kellemes élményt nyújtanak, a park díszítőszobraival együtt. (Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásai)
A neogótikus stílusban épült római katolikus templomot 1904-ben emelték, a kastély közvetlen szomszédságában található. A torontáli térség legdíszesebb temploma, arányaiban és díszítésében a legszebb hagyományokat őrzi: pompás berendezése, oltára, szószéke, keresztúti faragott stáció és csodálatos rózsaablaka szemet-lelket gyönyörködtetőek. A település egyik kuriózuma a hazai viszonylatban is ritkaságszámba menő klasszicista stílusú 1859-ben épült ortodox szerb templom eklektikus jellegű ikonosztázzal (Felszabadulás utca).
A település megőrizte az erdélyi Kós Károly építészeti iskola stílusjegyeit őrző régi iskolát.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Szólás [szerkesztés]
A 19. században Deszkhez tartozó puszta volt Kukutyin.[5]
„Elmegyek Kukutyinba zabot hegyezni.”
Történt az 1880-as években, hogy nagy árvíz pusztított a vidéken. A termés nagy része odaveszett, a zabot csak úgy tudták megmenteni, hogy ladikkal beúsztak a termőföldre, és levágták a zab hegyét, azaz a végét. Innen ered a szólás.
- Lásd még: Fiktív települések Magyarországon
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Deszk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1898
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
