Zsombó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsombó
Zsombó címere
Zsombó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Mórahalmi
Kistérség Szegedi
Jogállás község
Polgármester Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)[1]
Irányítószám 6792
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 3358 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 130,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsombó (Magyarország)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 35″, k. h. 19° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 35″, k. h. 19° 58′ 20″
Zsombó (Csongrád megye)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Csongrád megye térképén
Zsombó weboldala

Zsombó község Csongrád megye Mórahalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedtől északnyugatra, Forráskút, Szatymaz és Bordány közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1717. Forro Somboja
    ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)
    • → Forrózsombója
    • → 1926. Zsombódülő
    • → 1937. Zsombó

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
    Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
  • A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
  • 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
  • A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
  • A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
  • Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]