Árpádhalom
| Árpádhalom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség | Szentesi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szarka Attila (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 6623 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 514 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 11,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Árpádhalom
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Árpádhalom
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| Árpádhalom weboldala | |||
Árpádhalom: község Csongrád megyében, a Szentesi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföldön, a Viharsarokban, a Mágocs-ér mellett fekszik. A legközelebbi város Orosháza (10 km). Megközelíthető közúton Fábiánsebestyén és Nagymágocs felől.
[szerkesztés] Nevének eredete
A hagyomány úgy tartja, hogy a falu határában található földhalmok között vert tábort Árpád fejedelem vezéreivel amikor Pusztaszer felé tartottak. Ezen halmok közül a legnagyobbik volt a fejedelemé.
[szerkesztés] Története
Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozó népesebb puszta volt. Birtokosai a Károlyi és a Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé a korábban Nagymágocshoz (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér), Eperjeshez (Kisújváros és Nagyújváros egy része), valamint Székkutashoz tartozó területekből. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es évektől Nagymágoccsal közös tanácsa volt, 1990. október 10. óta – az ország valamennyi községéhez hasonlóan – helyi önkormányzat működik itt.
A lakosok nagy részének (65,5%-ának) a mezőgazdaság nyújt megélhetést. A községben az 1950-es években már 6 termelőszövetkezet működött. Ezek aztán sorban egyesültek, majd végül egy maradt, az Árpád tsz. Aki nem a mezőgazdaság ágaiban talált munkát, az többnyire a környező városokban (Orosháza, Szentes) dolgozik.
Az 1910-es évek elejétől kezdődően elemi népiskola működött a tanyaközpontban, ez később, az 50-es években nyolc-, majd négyosztályos általános iskola lett, 1994-től ismét nyolcosztályos volt. 2008-tól pedig az iskola a fábiánsebestyéni Arany János ÁMK-val társulásban működik. Az alsó tagozatosok helyben, a felsősök Fábiánsebestyénen tanulnak. Az általános iskola a 2011-2012-es tanévtől kezdve a Rózsa Ferenc nevet viseli, egykori igazgatójára emlékezve. Az óvoda 2011-től visszakapta régi Erzsébet gyermekotthon elnevezését. A faluban található művelődési ház és könyvtár is.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Lakosságszám változásai
[szerkesztés] Nevezetességei
Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd alkotása – 1996.
- Római katolikus kápolna
A kastély közelében látható kápolna 1920-21-ben épült, építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt. A vidéken ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával épült római katolikus kápolna, tervezője ismeretlen. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyés püspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.
- Árpád-halom
A falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település állítólagos névadójául szolgáló kunhalom. A tetején Makovecz Imre 1989-ben életfát állított, itt tartják a falu megemlékezéseit a nemzeti ünnepeken. A 2000-es évek közepén az életfát felgyújtották, az önkormányzat 2011. június 12-én újraállította.
[szerkesztés] Érdekesség
Az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemér növénynemesítő, aki Árpádhalmon kísérletezte ki az 1055-ös búzafajt, amit Székács-búzának is neveznek. A település címerében megtalálható a búzakalász motívum, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét, egyben emléket állít az Árpádhalmán működött neves búzanemesítőnek. A községben utcát neveztek el róla. Erről egy emléktábla is megemlékezik, ami az iskola falán áll.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||
|
||||||||||||||||
