Árpádhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpádhalom
Árpádhalom címere
Árpádhalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szentesi
Kistérség Szentesi
Jogállás község
Polgármester Szarka Attila (FIDESZ)[1]
Irányítószám 6623
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 523 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 11,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árpádhalom (Magyarország)
Árpádhalom
Árpádhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 59″, k. h. 20° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 59″, k. h. 20° 32′ 43″
Árpádhalom (Csongrád megye)
Árpádhalom
Árpádhalom
Pozíció Csongrád megye térképén
Árpádhalom weboldala

Árpádhalom: község Csongrád megyében, a Szentesi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a Viharsarokban, a Mágocs-ér mellett fekszik. A legközelebbi város Orosháza (10 km). Megközelíthető közúton Fábiánsebestyén és Nagymágocs felől.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyomány úgy tartja, hogy a falu határában található földhalmok között vert tábort Árpád fejedelem vezéreivel amikor Pusztaszer felé tartottak. Ezen halmok közül a legnagyobbik volt a fejedelemé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozó népesebb puszta volt. Birtokosai a Károlyi és a Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé a korábban Nagymágocshoz (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér), Eperjeshez (Kisújváros és Nagyújváros egy része), valamint Székkutashoz tartozó területekből. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es évektől Nagymágoccsal közös tanácsa volt, 1990. október 10. óta – az ország valamennyi községéhez hasonlóan – helyi önkormányzat működik itt.

A lakosok nagy részének (65,5%-ának) a mezőgazdaság nyújt megélhetést. A községben az 1950-es években már 6 termelőszövetkezet működött. Ezek aztán sorban egyesültek, majd végül egy maradt, az Árpád tsz. Aki nem a mezőgazdaság ágaiban talált munkát, az többnyire a környező városokban (Orosháza, Szentes) dolgozik.

Az 1910-es évek elejétől kezdődően elemi népiskola működött a tanyaközpontban, ez később, az 50-es években nyolc-, majd négyosztályos általános iskola lett, 1994-től ismét nyolcosztályos volt. 2008-tól pedig az iskola a fábiánsebestyéni Arany János ÁMK-val társulásban működik. Az alsó tagozatosok helyben, a felsősök Fábiánsebestyénen tanulnak. Az általános iskola a 2011-2012-es tanévtől kezdve a Rózsa Ferenc nevet viseli, egykori igazgatójára emlékezve. Az óvoda 2011-től visszakapta régi Erzsébet gyermekotthon elnevezését. A faluban található művelődési ház és könyvtár is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Lakosságszám változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd alkotása – 1996.

  • Római katolikus kápolna

A kastély közelében látható kápolna 1920-21-ben épült, építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt. A vidéken ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával épült római katolikus kápolna, tervezője ismeretlen. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyés püspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.

  • Árpád-halom

A falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település állítólagos névadójául szolgáló kunhalom. A tetején Makovecz Imre 1989-ben életfát állított, itt tartják a falu megemlékezéseit a nemzeti ünnepeken. A 2000-es évek közepén az életfát felgyújtották, az önkormányzat 2011. június 12-én újraállította.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útjelző tábla a falu határában Székács utca felirattal

Az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemér növénynemesítő, aki Árpádhalmon kísérletezte ki az 1055-ös búzafajt, amit Székács-búzának is neveznek. A település címerében megtalálható a búzakalász motívum, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét, egyben emléket állít az Árpádhalmán működött neves búzanemesítőnek. A községben utcát neveztek el róla. Erről egy emléktábla is megemlékezik, ami az iskola falán áll.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpádhalom témájú médiaállományokat.