Földeák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földeák
Földeák címere
Földeák címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Makói
Kistérség Makói
Jogállás község
Polgármester Vass Imre[1]
Irányítószám 6922
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 3018 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 86,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Földeák  (Magyarország)
Földeák
Földeák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 20° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 20° 30′ 00″
Földeák  (Csongrád megye)
Földeák
Földeák
Pozíció Csongrád megye térképén
Földeák weboldala

Földeák község Csongrád megye Makói járásában.

Fekvése és közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makó és Hódmezővásárhely között fekszik. Közúton Makótól 12, míg Hódmezővásárhelytől 18 km-re található. Mindkét városból vezet út a településre, de a városok közötti út elkerüli. 2009. december 13.-a óta nem lehet vonattal megközelíteni a falut. Négy buszmegálló van a falu belterületén, a legnagyobb forgalmú a "Földeák községháza" elnevezésű. Makóra naponta 15, míg Hódmezővásárhelyre 14 buszjárat indul és egy gyorsjárat Szegedre munkanapokon 5x amely Óföldeák-Maroslelén és az M43-as autópályán közelíti meg a várost, de ezenkívül Makóra iskolabusz is jár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földeák nevének első ismert említése 1332-ből származik, amikor egy okirat említi Jakobus de Fyldyak "királyi ember" személyét. Pais Dezső feltételezése szerint[3] a település neve összetett szó lehet, ami vélhetően arra utal, hogy egy Fil (Fülöp?) vagy hasonló nevű, írástudó (deák) személy volt a hely névadója, valamikor a XI-XII. században. A XV. században már állt Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A török hódoltság idején névlegesen több végvári vitéz kapta meg birtokadományként, ám ténylegesen nem tudták birtokba venni a területet. Templomát ezekben az években erődtemplommá, ún. "tarisznyavárrá" alakították, a tizenöt éves háború azonban, a környék más településeihez hasonlóan itt is megtörte a fejlődést.

Az 1600-as évek első felében a település viszonylag gyorsan újjáépült: 1647-ből már bíráját és esküdtjeit említik, egy évtizeddel később pedig már saját pecsét készítésére kaptak engedélyt – az ekkor (1658) készült pecséten egy jobb felé nyúló, kardot tartó kar látható. A török kiűzetésekor a császári csapatok – amelyek ki akarták éheztetni a Gyulát állomásozó török seregeket – Földeák lakóit is kitelepítették, s az újratelepülésre csak 1723 körül került sor, főként Szeged-alsóvárosi és makói zsellérek ide költöztetésével.

A Návay-család – amelynek tagjai 1729-ben lettek Földeák birtokosai – 1809-ben dohánykertészeket telepített a község Karabuka nevű határrészére. Rövidesen ott új település kezdett kialakulni, melyet ugyancsak Földeák néven neveztek, ugyanakkor a történelmi Földeákot Óföldeáknak kezdték nevezni. Miután pedig Óföldeákot a XIX. század derekán többször is elöntötte a Tisza és a Maros1845-ben a falut is romba döntve –, a lakosság túlnyomó része az "új" Földeákra települt át.

1845 után a falu rohamos fejlődésnek indult, különösen az 1854-1871 között[4]] itt szolgált Oltványi Pál plébános tett igen sokat a faluért. Ekkor (1855 és 1857 között) épült a Szent László téri templom, romantikus stílusban, de több helyi alapítvány létrejötte is ugyanehhez az időszakhoz, és a plébános személyéhez köthető. Ugyancsak ezekben az években kapott a település piac- és vásártartási jogot, ugyanettől az időtől már állandó orvosi ellátás, illetve gyógyszertár is működött a faluban.

Az ország vérkeringésébe az 1903-ban megnyitott Hódmezővásárhely–Makó-Újváros–ApátfalvaNagyszentmiklós helyiérdekű vasút kapcsolta be a települést. A két világháború közötti időszakot pezsgő kulturális élet jellemezte: működött helyi szervezete a KALOT-nak (a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületének), a Szívgárda Szövetségnek, a Szent Vince Szeretet Egyesületnek, és volt a községnek gazdasági egyesülete is, melyek saját könyvtárral rendelkeztek, és rendszeresen adtak elő népszínműveket is.

A földeáki rózsalakodalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településre jellemző érdekes szokások közé tartoznak az évenkénti rózsalakodalmak, amelyek alapját ugyancsak Oltványi Pál vetette meg, a XIX. század derekán. A plébános még az 1850-es években fogalmazta meg egy olyan alapítvány alapokiratát, amely azt célozta, hogy évente egy-egy arra érdemes, hívő és jó erkölcsű fiatal legény, illetve leány szerény erénydíjban részesüljön. A plébános már a megyés püspök engedélyét is megszerezte, amikor a párbérfizetés miatt súlyos ellentétbe került a településsel, ezért elhatározta, hogy "jegeli" az alapítvány megalapítását egészen haláláig, vagy addig, amíg el nem költözik Földeákról. Ezen elhatározását be is tartotta, ezért csak azt követően értesítette Földeák elöljáróságát az általa tett hasonló célú alapítványról, miután – 1871 végén – Szegedre helyezték át. A község elöljárói természetesen örömmel fogadták a felajánlást, melynek értelmében a faluból eltávozott plébános 1000 forintos alapítványának kamatait, évente és fejenként 20-20 forintot kellett két-két jó erkölcsű, a tanulásban és a templomlátogatásban is kifogástalan életvitelű, szegény sorú legény és leány jutalmazására fordítani. Az erénydíjból minden év június 29-én kellett "rózsalakodalmat" tartani, az összegből volt fizetendő a zenekar, továbbá a "rózsakirálynő" koszorúja és a "rózsakirály" kalapját ékesítő bokréta is.

Az első rózsalakodalmat 1872-ben tartották, nagy sikerrel, így Oltványi Pál a következő években többször is újabb befizetésekkel emelte az alapítvány összegét. Sőt, végrendeletileg további 1000 forintot ajánlott fel arra is, hogy a korábbi kettő helyett évente három rózsapár kaphasson erénydíjat; 1911-re azonban kiderült, hogy a rendelkezésre álló tőkeösszeg már nem elegendő három pár méltó megjutalmazására, ezért a végrendeleti összeget az egyházmegyei hatóság tartalékképpen befagyasztotta. Az első világháború idejéről és az azt követő évekből nincs adat arra, hogy megtartották-e ezeket az aratási ünnep jellegű rendezvényeket, 1924-től azonban ismét felelevenítették ezt a hagyományt, méghozzá oly módon, hogy – miután a korábbi alapítványi összeg elértéktelenedett – közadakozásból gyűjtötték össze az évenkénti rendezvény költségeihez szükséges összeget.

Kifejezetten érdekes, hogy ennek a hangsúlyozottan vallási jellegű hagyománynak a második világháború sem vetett véget, sőt 1945-ben a Földeákon működő pártszervezetek mindegyike támogatta a rózsalakodalom lebonyolítását: a Független Kisgazdapárt helyi szervezete - az esős időre tekintettel - a Gazdakör fedett helyiségét ajánlotta fel az egyébként mindig a községi piactéren lebonyolított rendezvény megtartásához, a Nemzeti Parasztpárt községi aktivistái a szervezésben és a pénzgyűjtésben vállaltak szerepet, a Kommunista Párt földeáki szervezete pedig 200 pengő pénzadománnyal járult hozzá a program sikeréhez. A rózsalakodalmak hagyománya így csak 1948 után szakadt meg, de nem véglegesen: 1996-ban, az "új" Földeák alapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat kapcsán felelevenítették, és azóta ez a szokás ott élő hagyománynak számít. [5]

Ehhez hasonló népszokás Magyarországon – Földeákon kívül – csak a Karátsonyi család birtokának három Pest megyei településéről (Pilisvörösvárról, Pilisszentivánról és Solymárról) ismert, az 1882 és 1914 közötti időszakból, ahol a rózsaesküvők egy, gróf Karátsonyi Guido által alapított erénydíj átadásához kapcsolódtak. Fontos különbség viszont, hogy míg a Karátsonyi-birtokon tartott rózsaesküvők tényleges esküvői szertartások voltak, a földeáki rózsalakodalmak [melyek hagyományának megalapozására a szomszédos Csanádpalotán is történtek kísérletek] egyházjogi értelemben nem minősültek házasságkötésnek. Más kérdés, hogy a rózsapárok jelentős részéből később ténylegesen is házaspár vált.[6]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Földeákról szóló könyvek, kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ádók István – Paraszti életforma Földeákon
  • Csathó Kálmán, Csathó Kálmánné Szász Erzsébet / Horváth Mihály, Szabó György in: Pedagógusok arcképcsarnoka 2011, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2011.
  • Dénes József – Várak Magyarországon – Óföldeák
  • Kissné Németh Anikó – Rózsalakodalom
  • Sipos Erzsébet – Szülőföldem, Földeák népélete – 1982
  • Rácz Sándor – Földeák és környéke tájszótára – 1984
  • Ádók István – Földeák és Óföldeák községek 1944. évi őszi háborús történései – 1994
  • Ádók István – Óföldeák és Földeák történelme – 1996
  • Ádók István – Földeák község néprajza – 1997
  • Ádók István – Földeák krónikája – I. és II. világháború – 1998
  • Ádók István – Óföldeák és Földeák községek kultúr krónikája – 2000
  • Gilicze János és Schmidt József – 100 magyar falu – Földeák – 2000
  • Gilicze János - A földeáki Návay család története, Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tiszántúli Történész Társ.,2006
  • Rácz Sándor – Földeák temetőinek névvilága – 2000
  • Vass Károly – Egy rekonstruált erődtemplom – 2001
  • Horváth Mihály:Földeák rövid története és bibliográfiája - 2000 -(http://vassco.ini.hu oldalon is: 'bibliográfia')
  • Horváth Mihály: A Marosvidék napilap földeáki és óföldeáki vonatkozású cikkei: 1923. december - 1928. december - 2007 (http://vassco.ini.hu oldalon is: "Marosvidék')
  • Horváth Mihály: Az Országos Stefánia Szövetség 181. sz. földeáki védőintézetének rövid története (in: Földeák havilap, 2010. december)
  • Horváth Mihály: A földeáki első világháborús emlékmű története (in:Marosvidék. - 6.évf. 2.sz. (2005. augusztus), p. 44-45.) (http://vassco.ini.hu oldalon is: 'I. világháborús emlékmű története')
  • Horváth Mihály: Földeáki és óföldeáki katonák második világháborús Honvédségi Közlönyökben - 2001 -(http://vassco.ini.hu oldalon is: 'Földeáki katonák a második világháborús közlönyökben')
  • Horváth Mihály: A Csongrád Megyei Hírlap földeáki és óföldeáki vonatkozású cikkei 1960; -2008-(http://vassco.ini.hu oldalon is)
  • Horváth Mihály: Adalékok a földeáki posta történetéhez (in: Földeák havilap, 2011. február)
  • Horváth Mihály: A földeáki reformátusság a második világháború előtt (in:Marosvidék. - 12.évf. 1.sz. (2011. április), p. 20-26.) http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2011/1szam.pdf
  • Horváth Mihály: A régi Földeák jegyzői (in:Földeák. - 18.évf. 5.sz. (2011. május), p. 8–9.) ; (in:Marosvidék. - 12.évf. 3.sz. (2011. december), p. 35–40. : ill.) http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2011/3szam.pdf
  • Horváth Mihály: 110 éves a „főtéri” iskola (in: Földeák havilap, 2011. augusztus)
  • Horváth Mihály: A régi Földeák orvosai (in:Marosvidék. - 12.évf. 2.sz. (2011. augusztus), p. 42–47. : ill.) http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2011/2szam.pdf
  • Horváth Mihály: 130 éves a Návay Lajos Általános Iskola Zárda utcai épülete (in: Földeák havilap, 2011. október)
  • Horváth Mihály: Csathó Kálmánné Szász Erzsébet földeáki tanítónő és Fekete István író levelezése (in:Földeák. - 19.évf. 2.sz. (2012. február), p. 9. : ill.)
  • Horváth Mihály: A földeáki Csathó házaspár emlékezete (in:Marosvidék. - 13.évf. 1.sz. (2012. április), p. 31–35.)http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2012/1szam.pdf
  • Horváth Mihály: Színjátszás a régi Földeákon (in:Marosvidék. - 13.évf. 1.sz. (2012. április), p. 19–24. : ill.) http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2012/1szam.pdf
  • Horváth Mihály: A "halál-motorbicikli" (in:Földeák. - 19.évf. 8.sz. (2012. augusztus), p. 5–6. : ill. ; in:Marosvidék. - 13.évf. 1.sz. (2012. augusztus), p. 20–23. : ill.) http://www.szegedilap.hu/cikkek/kultureset/horvath-mihaly--a----halal-motorbicikli---.html
  • Horváth Mihály: A régi Földeák plébánosai ((in:Marosvidék. - 14.évf. 2.sz. (2013. augusztus), p. 22–32. : ill.) http://www.marosvidek.hu/kiadasok/2013/2szam.pdf
  • Horváth Mihály: A régi Földeák a korabeli sajtóban, 1853-1945 : cikkbibliográfia / Horváth Mihály. Szeged : Somogyi-könyvtár, 2012. – 158 p.
  • Horváth Mihály–Szabó György: Csathó Kálmán és Csathó Kálmánné Szász Erzsébet szócikkek (Pedagógusok arcképcsarnoka, X. kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2011.)
  • Horváth Mihály–Szabó György: Czirbus István szócikk (Pedagógusok arcképcsarnoka, XI. kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2012.)
  • Horváth Mihály–Szabó György: Bánszki Tamás szócikk (Pedagógusok arcképcsarnoka, XII. kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2013.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rendkívül ismert egy Földeákon készült kép József Attiláról 1929-ből
  • A felújított római katolikus templom gyönyörűen kivitelezett üveg ablakai
  • A temetőben található egyedülálló kálvária
  • Horgász-tó
  • Falunapok minden év májusában
  • Betyár-csárda a Száraz-ér mellett és a Kornél-erdő közelében

Híres földeákiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]