KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete), teljes nevén KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom Közhasznú Egyesület egy olyan magyar alapítású katolikus lelkiségi mozgalom, mely a római katolikus egyház tanítását vallva az erkölcsi és szociális alapon nyugvó demokratikus magyar társadalom építését kívánja elősegíteni keresztény erkölcsi magatartásra nevelő, valamint kulturális tevékenységgel, és ifjúsági vezetőképzéssel.

KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom
Vallás római katolikus
Alapítva 1935, 1988
Alapító Kerkai Jenő (Szeged, Magyarország)
Székhely Nagykáta (Magyarország)
A(z) KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom hivatalos honlapja

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

1935 nyarán Kerkai Jenő jezsuita pap, teológus doktor segítőivel Szegeden életre hívta a népi Magyarország megteremtéséért küzdő katolikus agrárifjúsági mozgalmat, a KALOT-ot Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkársága néven. 1938. októberében vált önálló legényegyletté, ekkor az addigi Titkárság nevet Testületté változtatták. Ebben az évben 2 ezer helyi egyletben 150 ezer rendes tagja volt. Az ökumenizmus talaján szerveződött: tagjai lehettek protestáns fiatalok is, sőt a Központ utasítása szerint a legényegylet társadalmi és gazdasági kérdésekben együttműködött protestáns egyesületekkel. Meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is, elsősorban a földreform követelésével, illetve a parasztság ennek gyakorlati megvalósítására való felkészítésében is. A Központ segített az Egyletnek, hogy igényüknek, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagot, verseket, színdarabokat kapjanak, melyet az egyleti összejövetelek tanulmányi részében megtanultak, megismertek. Az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. Szerves része volt a KALOT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is. Az egyletekben elterjedtek a biliárd asztalok, megtanulták a szellemet is megmozgató kártyajátékot, a sakkozást, a népi kultúra játékait. A KALOT-ba bevezető első kurzus, a három és félnapos "agitátorképző tanfolyam" csütörtökön kezdődött és vasárnap délután ért véget. A "záróvizsga" rendszerint közönség előtt történt, ahol a legények bemutatták mit tanultak a tanfolyamon és egyben azt is, hogyan fogják tovább végezni a munkát az egyletben. Amikor az így felkészített legények egyletté alakultak, folyamatos szellemi segítséget kaptak. 1938-ban a püspöi kar beszámolót kért működéséről. A földreform gondolata miatt ellentét támadt, melyet XII. Piusz pápának 1939. november 8-án, a Mozgalomhoz intézett üzenete oldott föl. A pápai brévét Kerkai Jenő a jezsuita rend segítségével eszközölte ki, amelyben a pápa áldását küldte a KALOT minden tagjának és vezetőjének a munka folytatásához.

A Mozgalom Nemzetiségi Titkárságot szervezett, mely által 1939-ben a választáson akadályozta a nyilasok előretörését. 1940-ben a német befolyás ellensúlyozására megalakította a Magyar Szociális Népmozgalmat. Ekkorra már 2500 helyi szervezetben kb. 300 ezer tagja volt. 1940 őszén Érden nyílt meg az első KALOT népfőiskola (a KALOT bentlakásos tanfolyamai az egyházközségek által javasolt, önkéntes jelentkezők számára), melyet 1943-ig további 18 követett. Pár év alatt a KALOT 20 népfőiskolát tudott alapítani a 3500 helyi egyletben működő tagság képzésére és félmilliós létszámú mozgalommá tudott fejlődni, mely szám magába foglalja a hetente gyűlést tartó egyletben dolgozó rendes tagokat és az ún. Pártoló tagokat, akik támogatták a KALOT munkáját, céljait tagdíj fizetésével, bizonyos rendezvényeken való részvétellel, a KALOT-ba "jártak", de nem tartoztak a nyilvántartott egyleti tagok csoportjába. 1941-ben Serédi Jusztinián prímás kívánatosnak nyilvánította a Mozgalom működését.

A negyvenes évek elejétől a kormányzat egységes ifjúsági szervezetet akart kialakítani a Levente Mozgalom keretein belül. A KALOT önállóságának megtartása érdekében 1941. október 18-án együttműködési megállapodást írt alá a Leventeegyesületek Országos Központjával: felvállalta az egész egységes magyar ifjúsági mozgalom képzését a bevált KALOT program szerint, ugyanakkor lemondott a sport foglalkozásokról, valamint a nemzeti ünnepek rendezéséről a Levente Mozgalom javára. A KALOT-ot ennek fejében vallási intézménynek minősítették és a háború végéig folytathatta működését.

A Mozgalom 1943. augusztusában részt vett a magyar református diákok Soli Deo Gloria Szövetsége (SDG) történelmi jelentőségűvé lett országos összejövetelén, a szárszói konferencián (a megbeszélések témája az 1939 óta tartó világháború, a magyar nép állapota és a nemzet, Magyarország háború utáni jövője volt), tagja lett a Magyar Frontnak (1944 májusában megalakított antifasiszta nemzeti tömörülés, utóda a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front), üldözötteket rejtett el és náciellenes röplapokat adott ki. 1944. október 15. után a nyilas kormány a Mozgalmat föloszlatta, elérhető vezetőit lefogta. Vezetői 1944-ben átszöktek a tűzvonalon, és Debrecenben kapcsolatot kerestek az ideiglenes kormánnyal és a szovjet hatóságokkal, hogy engedélyezzék a Mozgalom munkáját. Az engedélyt megkapták, ezért 1945-ben a Mozgalom folytatta tevékenységét. Függetlenségének megőrzése érdekében igyekezett a kommunista ifjúsággal is megegyezni. 1946 pünkösdjén a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban nagygyűlést tartott 2 ezer résztvevővel, melyre meghívta a hazai kommunista ifjúsági szervezet, sőt a Komszomol (szovjet ifjúsági szervezet) küldötteit is. Utóbbiak 40 tagú küldöttséggel voltak jelen. Rajk László belügyminiszter rendelete 1946. július 4-én a Magyar Cserkészszövetséggel együtt a KALOT-ot is föloszlatta. A betiltás után Kerkai Jenő elindított egy lelkigyakorlatos akciót "Falumanréza" néven, amely fel akarta készíteni az egyházban dolgozó fiatalokat a várható vallásüldözésre. A falumanréza ötnapos kurzusán két év alatt 22 ezer volt KALOT-os vett részt. 1949-ben Kerkai Jenőt letartóztatták, és zárt tárgyaláson 2 év fegyházra ítélték. Az ítéletet a fellebbviteli bíróság 1950 elején jóváhagyta. 1951-ben antiszemitizmus vádjával további 4 évre ítélték egy 1944-ben írt cikke miatt. 1959-ben szabadult véglegesen. A KALOT más fontosabb embereit is deportálták, bebörtönözték.

A KALOT népfőiskolai vezetők és nevelők 1982. decemberében találkozót, majd 1983. március 17-én országos népfőiskolai baráti találkozót rendeztek Budapesten. Június 8-án megalakult a Népfőiskolások Baráti Köre a népfőiskolai dokumentumok összegyűjtésére, emlékkiállítások szervezésére, az újrakezdés előkészítésére. 1988. november 24-én a KALOT jogutódjaként megalakult a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség. 1988-1989 között emlékkiállításokat nyitottak és népfőiskolákat szerveztek. 1992-ben névváltozással újra KALOT-nak hívhatta magát a szervezet. 1999-ig 45 népfőiskola indult hétvégi folytatólagos, illetve egyhetes bentlakásos tanfolyamként. Központi témájuk a keresztény család, fölkészülés a családalapításra. 2000-ben nagyobb reformra került sor.

Tevékenysége [szerkesztés]

A KALOT szociális mozgalom. Eredetileg a földművesek és földmunkások legényegyleteit vagyoni helyzetre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül összefogó országos szervezet volt. Célja volt az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme. A népi hagyományok, a művészet ápolása és fejlesztése érdekében is tevékenykedett.

Jelenleg az erkölcsi és szociális alapon nyugvó demokratikus magyar társadalom építését kívánja elősegíteni keresztény erkölcsi magatartásra nevelő, valamint kulturális tevékenységgel, és ifjúsági vezetőképzéssel:

  • Elősegíti a vallási ismeretek és a hitélet elmélyítését.
  • A KALOT népfőiskoláiban, helyi egyesületeiben és egyéb szervezeti egységeiben tanítja a közösségek szervezéséhez szükséges ismereteket, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának módjait és felkészíti tagjait a közéleti szerepvállalásra.
  • Elősegíti a népművészetben, népdalban, a honi zenében és néptáncban rejlő értékek feltárását.
  • Szorgalmazza a települések életét meghatározó mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi-, idegenforgalmi tevékenység korszerű kérdéseinek megismertetését, valamint az ezekkel kapcsolatos szakmai és vállalkozói ismeretek oktatását, különös tekintettel az egyes tájegységek sajátos adottságaira és ezek hasznosítására.
  • Családszövetségek kialakításával szorgalmazza a család védelmét és erősítését erkölcsi és anyagi téren egyaránt.
  • Támogatja az egészségügyi hatóság betegség-megelőző programjai népszerűsítését, küzdelmet az alkoholizmus, a dohányzás, a narkotikumok fogyasztása és az erkölcsöt romboló káros jelenségek, valamint a környezetszennyezés ellen.
  • Állandó népfőiskolai program a KALOT-ban a helytörténet kutatása és a lokálpatriotizmus felerősítésére irányuló törekvés.

A Mozgalom ezeket a célkitűzéseket a Magyarországon, és annak határain túl élő magyarság számára kívánja elérni, katolikus népfőiskolák, oktatási intézmények, katolikus kisközösségek, népfőiskolai körök, egyesületek, karitatív és szociális intézmények, valamint ezek működését segítő nonprofit gazdasági vállalkozások létrehozásával, szervezésével, fenntartásával, támogatásával, szellemi irányításával.

Források [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=KALOT_Katolikus_Népfőiskolai_Mozgalom&oldid=10524744”