| Balástya |

Balástya címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Alföld |
| Megye |
Csongrád |
| Kistérség 2012-ig |
Kisteleki |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Ujvári László[1] |
| Irányítószám |
6764 |
| Körzethívószám |
62 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
3452 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
31,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
110,00 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,42209°, k. h. 20,01364°46.42209, 20.01364 |
Pozíció Csongrád megye térképén
|
| é. sz. 46,42209°, k. h. 20,01364°46.42209, 20.01364 |
Balástya község Csongrád megyében, a Kisteleki kistérségben.
Csongrád megye középső részén, az 5-ös főút mellett, Szegedtől északnyugatra fekvő település. Szeged 27,5 km, Kistelek 6 km, Ópusztaszer 18 km távolságra található.
A település őse 1725-től tartozott Szegedhez, a hozzá tartozó tanyavilágot kapitányságokra osztották. 1891-ben Szeged-Felsőközpont néven települést alapítottak. A kialakult tanyaközpont közigazgatási feladatokat is ellátott, és rendelkezett parókiával, templommal, orvosi rendelővel iskolával, állatorvosi rendelővel, csendőrséggel, és az itt lakó gazdák által épített Katolikus Népházzal. A településmag fokozatosan fejlődött. Közel 100 évre volt szükség az önálló községi státusz eléréséhez. Balástya 1950-ben lett önálló község, amelyet Balástya, Gajgonya, Őszeszék Kapitányságokból és Fehértó Kapitányság nagy részéből alakítottak ki. A kialakulás és az átalakulás során a tanyák gazdaságilag, tulajdonilag és társadalmilag fokozatosan leváltak a városról. A térséget szórványtanyák jellemezték, amelyből a tanyás-falu fejlődött ki. Az önálló községgé válás óta a népesség folyamatosan csökken (1949 és 2005 között 6369 főről 3511 főre változott). Ennek ellenére Balástya azon települések közé tartozik, ahol markáns fejlődési folyamatok is érzékelhetők.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]