Fábiánsebestyén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén címere
Fábiánsebestyén címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szentesi
Kistérség Szentesi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kós György[1]
Irányítószám 6625
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 2032 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 28,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 71,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fábiánsebestyén (Magyarország)
Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 26″, k. h. 20° 27′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 26″, k. h. 20° 27′ 11″
Fábiánsebestyén (Csongrád megye)
Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén
Pozíció Csongrád megye térképén

Fábiánsebestyén község Csongrád megye Szentesi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, Csongrád megye északkeleti részén, Szentestől 16 km-re keletre található.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község alapítója és első birtokosa a Gutkeled nemzetségbeli Maróthi család volt. Maróthi János macsói bán Zsigmond királytól 1403-ban kapta meg a gyulai uradalmat és ő építtette a gyulai várat. A Kórógy ér partján templomot építtetett Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére, köréje falut telepített. A Szentes és Gádoros közötti út mellett elterülő község nevét a 13. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. A török időkben elpusztult helység helyén kialakult tanyás pusztaközség 1874-ben kisközséggé szerveződött. A lakosság megélhetését mindenkor a mezőgazdaság biztosította, a két világháború között Rosenthal Adolf modernül felszerelt uradalmi birtoka működött itt. Az 1940-es években a magyar nép ízlését és a táj építészeti hagyományait őrző mintatervek alapján kezdődött a faluközpont kiépítése. A község központjának egyedülálló alkotása a fából faragott szoborpark. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú. A Szentesi kistérséghez tartozó község jellegzetes alföldi táji környékén számos kirándulási lehetőség, látnivaló található: a középkori település Pusztatemplomjának romja a községtől nyugatra 4 km-re a Kórógy-ér melletti dombon található, a népi építészeti emléket képviselő Cserna-féle szélmalom a Gádoros felé vezető út mentén megújult környezetben áll. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös-Maros Nemzeti Park védelme alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl). A közeli települések nevezetességei: Nagymágocs és Derekegyház kastélya, Szentes termálfürdője és a Széchenyi-liget, a csongrádi Körös-torok, valamint Gyopárosfürdő pihenési lehetőségei, a szarvasi arborétum, Szarvas, Békésszentandrás és a Körös horgászvizei-üdülői.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fábiánsebestyén honlapja