Fábiánsebestyén

Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Kistérség	Szentesi
Rang	község
Polgármester	Dr. Kós György
Irányítószám	6625
Körzethívószám	63
Népesség
Teljes népesség	2073 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	28,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	71,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fábiánsebestyén Pozíció Magyarország térképén
Fábiánsebestyén Pozíció Csongrád megye térképén
é. sz. 46.674° k. h. 20.453°46.674, 20.453

Fábiánsebestyén község Csongrád megye Szentesi kistérségében.

Fekvése

Az Alföldön, Csongrád megye északkeleti részén, Szentestől 16 km-re keletre található.

Megközelíthető

• Vonattal a MÁV 147a számú (Szentes-Orosháza) vonalán érhető el. A vasúti megállóhelye - mely 2009-ig vasútállomásként üzemelt - Pusztatemplom és Almáskert között található. Innen ágazott ki az egykori Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal, mely 1972-ben szűnt meg.

Története

A község alapítója és első birtokosa a Gutkeled nemzetségbeli Maróthi család volt. Maróthi János macsói bán Zsigmond királytól 1403-ban kapta meg a gyulai uradalmat és ő építtette a gyulai várat. A Kórógy ér partján templomot építtetett Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére, köréje falut telepített. A Szentes és Gádoros közötti út mellett elterülő község nevét a 13. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. A török időkben elpusztult helység helyén kialakult tanyás pusztaközség 1874-ben kisközséggé szerveződött. A lakosság megélhetését mindenkor a mezőgazdaság biztosította, a két világháború között Rosenthal Adolf modernül felszerelt uradalmi birtoka működött itt. Az 1940-es években a magyar nép ízlését és a táj építészeti hagyományait őrző mintatervek alapján kezdődött a faluközpont kiépítése. A község központjának egyedülálló alkotása a fából faragott szoborpark. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú. A Szentesi kistérséghez tartozó község jellegzetes alföldi táji környékén számos kirándulási lehetőség, látnivaló található: a középkori település Pusztatemplomjának romja a községtől nyugatra 4 km-re a Kórógy-ér melletti dombon található, a népi építészeti emléket képviselő Cserna-féle szélmalom a Gádoros felé vezető út mentén megújult környezetben áll. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös-Maros Nemzeti Park védelme alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl). A közeli települések nevezetességei: Nagymágocs és Derekegyház kastélya, Szentes termálfürdője és a Széchenyi-liget, a csongrádi Körös-torok, valamint Gyopárosfürdő pihenési lehetőségei, a szarvasi arborétum, Szarvas, Békésszentandrás és a Körös horgászvizei-üdülői.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Cserna-szélmalom,
• Szoborpark,
• Fogathajtó bajnokság
• Világháborús emlékmű.

Külső hivatkozások

Fábiánsebestyén honlapja