Karátsonyi család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott. A család nevét gyakran írták Karácsonyi formában.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A Karátsonyiak eredete nem tisztázott. A XVI. században erdélyi birtokos nemesek voltak, Tivadart 1718-ban megerősítették nemességében. Karátsonyi Kristóf fia, Bogdán az utolsó török háborúk idején jelentős katonai érdemeket szerzett, az uralkodótól Beodra mezőváros 18 000 holdas birtokátt kapta, ekkor vette fel a beodrai előnevet. A család egy későbbi tagja, Lázár Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ volt. Sokat tett a magyarországi mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásáért, ezen kívül jelentős összegeket fordított jótékonyságra is. A franciák ellen vívott harcokban saját pénzén állított csapatot és a hadsereget is támogatta anyagilag. Tevékenységeiért a Temes vármegyében fekvő nagyzsámi uradalmat adományozta neki a császár.

Osztrák grófi címet Guido kapott 1858-ban, amit a király 1878-ban Magyarországra is kiterjesztett. Ő és két fia országgyűlési képviselők is voltak a dualizmus időszakában. Unokáival kihalt a család.

Az eddig ismert családfa [szerkesztés]

Karátsonyi Gratián (1655-?) leszármazói:

Jelentősebb családtagok [szerkesztés]

A Karátsonyi-család emlékezete [szerkesztés]

  • Pilisvörösvárott még az 1930-as években a Karátsonyi-liget nevet kapta a település északnyugati, üdülőövezeti jellegű része. A második világháború után a községrésznek a Szabadságliget nevet adták, de 2005 körül visszaállították a korábbi Karátsonyi-liget elnevezést az addigra már jóval sűrűbb, kertvárosias beépítésűvé vált városrészre.[1]
  • 2012. szeptemberében utcát neveztek el a család helyi kötődésű tagjai emlékére Solymáron.

Források [szerkesztés]