Óléc
| Óléc (Стари Лец / Stari Lec) | |
 |
|
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Zichyfalva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26371 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1094 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 47 m |
| Terület | 48,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Óléc
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Óléc (szerbül Стари Лец / Stari Lec, németül Alt Letz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zichyfalvától északnyugatra, Kanak, Szécsenfalva és Istvánvölgy közt fekvő település.
[szerkesztés] Története
A falut még 1830-ban Barách Lajos telepítette, akiről a Barácháza nevet kapta. A település nevét 1889-ben változtatta Óléczre, mikor Dániel Pál megvette.
A település földesurai a Barách és a Dániel családok voltak, a Dániel család még az 1900-as évek elején is az egyik legnagyobb birtokos volt itt.
Ólécz önálló pusztát 1907-ben csatolták a településhez, amelynek 1835. óta nagyobb része a Botka családé, a másik része 1889. óta a Jagodics családé volt.
A településen levő kastélyok közül az egyiket id. Dániel Pál 1890-ben, a másikat a falun kívül Botka Béla 1904-ben építtette; a harmadik Dániel János kastélya 1894-ben épült és most báró Csávossy Béláé. A negyediket szintén a falun kívül van, ez is Dániel-féle kastély volt.
1910-ben 1146 lakosából 447 magyar, 360 német, 138 szerb volt. Ebből 873 római katolikus, 82 evangélikus, 168 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1446 | 1463 | 1406 | 1236 | 1341 | 1031 | 1094[2] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 791 | 72,30 |
| Magyarok | 156 | 14,25 |
| Horvátok | 20 | 1,82 |
| Macedónok | 20 | 1,82 |
| Szlovákok | 9 | 0,82 |
| Bolgárok | 9 | 0,82 |
| Románok | 8 | 0,73 |
| Jugoszlávok | 8 | 0,73 |
| Muzulmánok | 6 | 0,54 |
| Ruszinok | 5 | 0,45 |
| Németek | 5 | 0,45 |
| Cigányok | 3 | 0,27 |
| Albánok | 3 | 0,27 |
| Szlovének | 1 | 0,09 |
| Oroszok | 1 | 0,09 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||
