Mélykastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mélykastély (Куштиљ / Kuštilj)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Irányítószám 26336
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 748 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 74 m
Terület 44,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mélykastély  (Szerbia)
Mélykastély
Mélykastély
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 02′ 04″, k. h. 21° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 04″, k. h. 21° 22′ 23″

Mélykastély (szerbül Куштиљ / Kuštilj, románul Coştei) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versectől délkeletre, a Karas jobb partján, Almád, Vajdalak és Jám közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélykastély (Kustély) török hódoltság előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok, de hódoltság végén már jelentékeny helyként említették.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Kostil-ként fordult elő, 100 házzal.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy térképen Custil, az 1761 évi térképen Kustil néven, a verseczi kerülethez tartozott.

1829-ben a borgiai birtokok kárpótlásaként a Bethleni gróf Bethlen család nyerte.

A 19. század közepén a gróf Bethlen család birtoka, de ekkor már három részre oszlott:

Az első rész 1856-ban báró Rudnyánszky Sándoré és Szájbély Frigyesé lett, majd 1856-ban Derencsényi Henriette, 1876-ban báró Derencsényi János özvegye, valamint Rezső, Henriette és Klára nevű gyermekeinek a tulajdonába ment át, majd 1883-ban Kormos Béla dr. közjegyző és neje Ágoston Róza vásárolták meg.

A birtok második része, 1868-ban részben Fehér Mária és Sándor, majd 1882-ben, az egész Fehér Miklós tulajdonába ment át, a kiktől 1894-ben gróf Bissingen-Nippenburg Rezső vásárolta meg.

A harmadik rész tulajdonosa 1856-ban Mocsonyi János volt, majd 1888-tól gróf Bissingen-Nippenburg Rezsőné Mocsonyi Georgina birtoka lett.

1910-ben 2220 lakosából 12 magyar, 39 német, 2116 román, 44 cigány volt. Ebből 51 római katolikus, 2141 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1666 1594 1596 1416 1189 1082 806[2] 748[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Románok 767 95,16
Szerbek 19 2,35
Cigányok 12 1,48
Magyarok 4 0,49
Horvátok 3 0,37[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélykastély egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]